„Isten veled Rio Tinto”?

Strasbourgban az Európai Parlament képviselői december 16-án sürgős határozatot fogadtak el Szerbiáról, amelyben külön hangsúlyt helyeztek a nagybecskereki Linglog gumigyárban dolgozó vietnámi munkások „kényszermunkájára”, a legutóbbi környezetvédelmi tiltakozások alatt látott erőszakra, a korrupcióval és a joguralommal kapcsolatos problémákra, valamint a médiák és az ellenzék képviselői elleni támadásokra.

Klemen Grošelj szlovén liberális EP képviselő (Renew Europe/Újítsuk meg Európát), a határozat egyik benyújtója elmagyarázta, hogy „az nem Szerbia és a polgárai ellen irányul, hanem a hatalomnak szánt figyelmeztetés”.

Grošelj szavai szerint az utóbbi szerbiai történések „elfogadhatatlanok egy Európai Uniós tagjelölt ország számára”.
– Szerbia az Európai Unióba való belépésre készül, miközben huligánok támadták meg a tiltakozókat, ami világosan mutatja, hogy Szerbiának nehézségei vannak a jog alkalmazásában, mint amilyen a békés tüntetésre való jog – mondta a szlovén képviselő. Hozzátette: A szerbiai hatalomnak az ígéreteket be is kell tartania, nem csak papírra írni”.

A határozatot az EP képviselők elsöprő többséggel fogadták el: 686-an szavaztak (a 27 tagállam 705 képviselője közül), 53-an ellenezték, 44-en pedig tartózkodtak a szavazástól. (A határozatról bővebben itt lehet olvasni.)

Deli Andor, a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség-Keresztény Demokrata Néppárt-Vajdasági „Magyar” Szövetség (VMSZ), az EP Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság póttagja, a Szerbiáról szóló határozatról a VRTV esti híradójában elmondta: „Azt gondolom, „hogy ez a vita szükségtelen, fölöslegesen feszültségeket teremt ott, ahol azoknak nincs helye, és úgy vélem, hogy az ilyenfajta viták és határozatok azok az Európai Parlament, mint intézménnyel való visszaélés egyik formája, és itt meghatározott politikai célkitűzések okán történik ez.”

Ez a nyilatkozat jól mutatja, hogy az EP-ben második mandátumát töltő (párt)képviselőnek halvány fogalma se nincsen a szerbiai történésekről. Ezt újabban „tényvakságnak” is mondják.

Ivica Dačić a szerb képviselőház elnöke az EP állásfoglalását „a képmutatás és a kettős mérce újabb példájának” nevezte. Szerinte az Unió a 4. klaszter megnyitásával elismerte Szerbia törekvéseit, s mint mondta, az EP ezzel teljesen ellentétes határozatot fogadott el.

Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter két nappal korábban, az EU kül- és európai ügyekkel foglalkozó minisztereinek ülése, illetve a szerb kormányközi konferencia után (Szerbiával a 4. csatlakozási klaszter megnyitása alkalmából) tartott sajtótájékoztatóján kijelentette: „Ha rajtunk múlna, Szerbia már tegnap az Európai Unió tagjává vált volna”.

A magyar külügy fiatal vezetője nem először bizonyította, hogy teljesen el van ragadtatva, vagy inkább tájolódva Szerbiától, de az is lehet, hogy Jadranka Joksimović, a radikálisból haladóvá lett csinos európai integrációs miniszter-asszony igézte meg.

Aleksandar Jovanović Ćuta, az Ökológiai Felkelés (Ekološki ustanak) nevű mozgalom egyik vezetője – az EP-ben a Szerbiáról folytatott vita napján – bejelentette, hogy szombaton (december 18-án) 14 órakor a szerb kormányépület előtt szerveznek tüntetést, azzal a követeléssel, hogy „hozzanak nyilvánosságra minden szerződést és a Jadar nevű projektummal kapcsolatos teljes dokumentációt”.

– Találkozunk szombaton 14 órakor. Ideje, hogy befejezzük a mesét a Rio Tintóról, hogy véget vessünk ennek, és hogy elkezdjünk valami mással foglalkozni, mint például a katasztrófával fenyegető Homolj-hegyi (Homoljske planine) aranybányászással. Itt van Nagybecskerek problémája is, ahol már nem emlékeznek arra, mi is az ivóvíz – mondta Ćuta a Nova nevű belgrádi napilapnak nyilatkozva.– Loznicán nincsen szükség semmilyen tüntetésre, mivel a területrendezési terv visszavonása kész tény – tette hozzá. („Gyorsított eljárásban módosította a helyi területrendezési dokumentációt a loznicai városi képviselő-testület a december 16-ai ülésén. A dokumentumból törölték azt a nemrég elfogadott tételt, amely lítiumbánya létesítését irányozta elő a térségben.”)

Ugyanazon a napon megaszólalt a Rio Tinto vállalat is, bejelentve – a tüntetők követeléseivel ellentétben –, hogy „folytatja a Jadar elnevezésű projektum megvalósítását a törvényes kereteken belül és folyamatosan tájékoztatja majd a közvéleményt a projektum menetéről”.

– Loznica területrendezési tervének megszüntetése por hintése a polgárok szemébe, mert mindazok az engedélyek, amelyeket a Rio Tinto kapott a bánya megnyitására, amelyekhez a lokáció feltételei és a földterület mezőgazdaságiról építkezésre változtatása, külön célú területrendezési terv alapján történik, amelyeket a szerb kormány engedélyezett – mondta Marija Alimpić, a Védjük meg Jadart és Ragyevinát Egyesület képviselője a Nova nevű belgrádi napilapnak.

Többen is figyelmeztettek, hogy Vučić nem állt el a Rio Tinto projektumtól, csak a választások miatt most visszakozott.

Milojko Pantić, példul, a Danasban arról ír, hogy „a Rio Tinto projektum nem csak, hogy nincs leállítva, de a kormány engedélyeket adott ki és a Drina folyó medrében elkezdődtek a munkálatok”.

Az újságíró véleménye szerint „Savo Manojlovićra kellene hallgatni és megszüntetni a szombati útblokádokat, hogy ezekben a téli hónapokban a tiltakozások energiája és a polgárok lelkesedése ne vesszen el. A felébredt Szerbiának január 16-án (a népszavazásra kitűzött napon – B.A.) egy nagy folyóvá kell válnia, amely kiönt Belgrádban és elárasztja nem csak a népszavazást az alkotmány megváltoztatásáról, de annak az embernek a hatalmát is, aki már tíz éve korlátlanul és minden felelősség nélkül uralkodik.”

Mindez arra utal, hogy Szerbiában nem csökkennek a feszültségek. A hatalmi szervek ezt még azzal is fokozzák, hogy „a polgárok az útblokádokban való részvételükért meghurcoltatásban, rendőri zaklatásban vagy szabálysértési bírságban (is – B.A.) részesültek”.

A Magyar Mozgalom, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége és a Néppárt (Narodna stranka) is – a december 17-ei közös sajtóközleményben – arról számolnak be, hogy az útzárlatokban részes polgároknak szabálysértési feljelentéseket kézbesítenek.
– A hatalomnak üzenjük, nem félünk, és nem fogunk meghátrálni a megfélemlítés előtt, hanem ellenkezőleg, ez még nagyobb erőt ad nekünk, hogy küzdjünk a jogainkért és a változásokért, amelyekre a társadalmunknak szüksége van – írja a közleményben.

Bozóki Antal