Hétvégi érdekesség: A kutyánk érti, ha magyarul beszélünk hozzá
A családi kutyák minden egyes percüket emberi környezetben töltik, gyakorlatilag annyit hallanak emberi beszédet, mint mi magunk. Ezzel pedig felmerül a kérdés, hogy vajon képesek felismerni a folyamatos, természetes beszédet?
Pontosabban megkülönböztetni a random egymás után vágott hangoktól, az úgynevezett nem-beszédtől? Az ELTE TTK Etológia Tanszék kutatói bebizonyították, hogy a válasz igen, sőt: egy adott nyelvi közegből származó eb megkülönbözteti gazdája anyanyelvét más, idegen nyelvtől.
A családi kutyák minden egyes percüket emberi környezetben töltik, gyakorlatilag annyit hallanak emberi beszédet, mint mi magunk.
Ezzel pedig felmerül a kérdés, hogy vajon képesek felismerni a folyamatos, természetes beszédet? Pontosabban megkülönböztetni a random egymás után vágott hangoktól, az úgynevezett nem-beszédtől? Az ELTE TTK Etológia Tanszék kutatói bebizonyították, hogy a válasz igen, sőt: egy adott nyelvi közegből származó eb megkülönbözteti gazdája anyanyelvét más, idegen nyelvtől.
Érdekesség, hogy a magyar és a spanyol bár nagyon különbözik, ugyanabba a ritmusosztályba tartozik, hangzás szempontjából hasonló. Ismeretlen nyelvek esetén egy csecsemő nem tud különbséget tenni egyazon ritmusosztályon belül.
„Arról lehet szó, hogy számon tartanak valamit azokból a hangzási szabályszerűségekből, amelyek karakteressé teszik az egyes nyelveket” – fűzi hozzá egy magyar kutató.