A szegény(ebb) családok esetében kétszer nagyobb és duplán súlyosabb a (hivatalosan) 7,5 százalékos szerbiai infláció
Szétperzselte az egyébként is ingatag gazdasági-szociális helyzetet a múlt év második felétől futótűzként végigsöprő szerbiai infláció.
A pénzromlás tavaly hivatalosan 7,5 százalékot tett ki éves szinten.
Még ha ez az adat meg is felelne a valóságnak,
a lakosság szegényebb (vagyis túlnyomó) része számára a reális infláció az említettnek a duplája.
Pavle Petrović, a Fiskális Tanács elnöke kiemelte: a kiskeresetű háztartások költségeinek struktúrájában az élelmiszeripari termékek állnak az első helyen. Mivel az elmúlt évben az élelem és a fűtés drágult meg legnagyobb mértékben, logikus, hogy a szegény családok esetében a valós infláció máris (minimum) 10-15 százalékot tesz ki.
Sajnos az alapvető élelmiszeripari termékek: a kenyér, a hús, az olaj, a zöldségfélék és a gyümölcs ára drasztikusan megugrott.
Ennek következtében a szegény háztartások jövedelmük közel felét költik élelemre.
Ezzel szemben a gazdagok (a lakosság mintegy 10 százaléka) járandóságuk mindössze 26 százalékát kénytelenek az élelemre fordítani.
„Érdekes”, hogy
a gazdagok kultúrára és szórakozásra a házi költségvetés legalább kilenc százalékát, a szegények pedig mindössze két százalékát tudják kiválasztani.
Ezek az adatok hűen tükrözik a társadalom lesújtó, aggasztó állapotát.
(danas.rs nyomán, fotó: politika.rs)
