„A magyarság ereje napról-napra fogy a Bánátban“
100 éve írták a lapok:
A szerb kormány bezáratta a zágrábi tőzsdét.
Belgrádból jelentik: Beavatott körökben megerősítik azt a hírt, hogy a kormány a zágrábi tőzsdét bezárni szándékozik. A pénzügyminisztérium titokban megvizsgálta a zágrábi tőzsdén kötött üzleteket és a vizsgálat bebizonyította, hogy a tőzsde a valuta és deviza spekulánsok gyülekező helye volt és ott idegen tőzsdeügynökök oly irányban tevékenykedtek, hogy annakidején a dinár svájci árfolyamának zuhanását ők idézték elő. A zágrábi tőzsde ügyleteit a belgrádi tőzsde fogja átvenni.
Magyarság, 1922. január 18 / 14. szám
Torontálmegye a szerb és román erőszakoskodások ellen.
Torontálmegye törvényhatósági bizottsága Kiszomborban e hó- 7-én tartott rendkívüli közgyűléséből kifolyóan memorandummal fordult a nemzetgyűléshez a megye elszakadt területén élő magyar lakossággal szemben tanúsított szerb erőszakoskodások miatt. Az elszakított részen élő közönség síró, jajveszékló szavától megindulva — mondja a memorandum — tiltakozik a közgyűlés az S. H. S. királyságnak és Romániának az emberi jogokat, törvényt és minden humánus érzést mélyen sértő eljárása ellen. A szerbek és románok a magyarok jogait ellenséges érzülettel kezelik, tulajdonuktól megfosztják őket, iskoláikat elveszik. A teljes elnyomás következtében a magyarság ereje napról-napra fogy. Arra kéri a megye a nemzetgyűlést, hogy forduljon a nagyántánthoz a trianoni békeszerződésben foglalt s a kisebbségre vonatkozó rendelkezések lelkiismeretes végrehajtása érdekében.
Temesvár, mint nászajándék.
A szerb lapok mostanában a komoly méltánylás hangján írják, ,hogy a románok Temesvárt és környékét Sándor szerb királynak fogják adni nászajándékul a román királyleány kezével.
A háború végefelé az ántánt és Wilson elnök szép önképzőkört szavalatokat tartottak műsorukon arról a témáról, hogy népeket és országokat ne lehessen tárgyakként, csordák és sakkfigurák módjára ide-oda tologatni. És a két balkáni utódállam királyai lám most olyan könnyedséggel csereberélik a magyar Temesvárt, mint nemrég egy-egy lopott kecskenyájat. A mesésnél is fényesebb sikerek elárasztották az agyvelejüket a tündérmesék naivságával, már felekirályságokat osztogatnak egymásnak.
Csakhogy nem jól tanulták meg a mesét. Mert a mese úgy végződik, hogy a szegény bujdosó királyfi végül mégiscsak legyőz minden nehézséget, kitapossa belét a fölfuvalkodott hétfejű sárkánynak és az elrabolt király-kisasszonyt megszabadítja magának.
Magyarság, 1922. január 20 / 16. Szám
Februárban rendezik a baranyai és bácskai határt.
BÉCS, jan. A Virradatnak jelentik: A jugoszláv követséghez közelálló forrásból eredő értesülés szerint a jugoszláv—magyar határrendező-bizottság február első napjaiban a Dráva-vonalán folytatni fogja határkiigazító munkálatait. A bizottság ez alkalommal a baranyai területre megy, hogy ott megállapítsa a határt, innen Bácskába megy és elsősorban a szabadkai határt rendezi.
Szeged, 1922. január 20 / 16. szám
A jegyzők köréből.
Bácskában, főleg a zombori és Zomborral szomszédos járásban nagyon sok magyar jegyzőt elbocsátottak a szerbek. Mojsije Stojkov szerb zsupán kijelentése szerint: a magyar rezsim tisztviselőivel szemben nincs semmi kötelezettségük.
Magyarság, 1922. január 24 / 19. szám
Csak szeptemberben indul meg Jugoszláviával a telefonforgalom.
Szabadkáról jelenti a Szeged tudósítója : A portorosei konferencia határozataképpen január hó 1-én kellett volna felvennie Jugoszláviának Magyarországgal a direkt telefonösszeköttetést. Ez azonban máig sem történt meg. Egyik hírforrás szerint a Jugoszláviával telefonanyaghiány miatt csak szeptember hó 1-ével indul meg a telefonforgalom. Másik hír szerint pedig a magyarországi telefoncenzúra miatt nem vették fel velünk a délszláv szomszédok az összeköttetést. — Érdekes, hogy a megszálló szerbek, akik csaknem annyi modern technikai eszközt rabolták el tőlünk, mint a román elvtársaik, ily hallatlan anyagmizériával küzdenek. Mindenesetre ez csak üres kifogás tőlük, mert nem akarnak felénk közeledni.
Szeged, 1922. január 25 / 20. szám
A román-szerb határmegállapító bizottság megállapodott
Bukarest, január 27, /Orient Radio/ A román-szerb határmegállapító bizottság Temesváron létrejött megállapodása szerint a román-szerb határ ugyanaz marad, mint amit a sevresi szerződés megállapít, kivéve Csorda, Béba, Pusztakeresztúr községek, amelyek Romániához fognak tartozni. Gojul Surjánul /?/ és Krivobara községeket viszont Szerbiának ítélték oda. /MTI/
A szerb határkiigazítás.
Dr. Aigner Károly főispán a szerb határkiigazítással kapcsolatban kérdésünkre kijelentette, hogy a határkiigazító bizottság székhelyét, amely eddig Varasd volt, a közeljövőben Bajára, Szabadkára, vagy Szegedre helyezik át, hogy a Dráva, Duna és Tisza közötti határkiigazítást lefolytathassák.
Szeged, 1922. január 29 / 24. szám
A szerb-horvát-szlovén királyság államadóssága
Prága, január 30, A Cseh Sajtóiroda jelenti Belgrádból: A kormány kimutatást tesz közzé, amely szerint a szerb-horvát-szlovén királyság államadóssága 2/3 milliárd francia frank, 5 1/2 milliárd dinár, 200 millió jugoszláv korona és 200.000 svájci frank./MTI/
