Ismét forrnak az indulatok Boszniában, Oroszország is megszólalt
Christian Schmidt, a nemzetközi közösség boszniai főképviselője kedden hatályon kívül helyezett egy boszniai szerb ingatlantörvényt, amire a boszniai szerbek vezetése közölte, nem fogadja el a döntést, és végrehajtja a törvényben foglaltakat.
A boszniai Szerb Köztársaság parlamentje februárban fogadta el a vitatott törvényt, amely szerint a többségében szerbek lakta országrész területén található, állami tulajdonban lévő ingatlanok tulajdonosa ezentúl nem Bosznia-Hercegovina, hanem a boszniai Szerb Köztársaság. Christian Schmidt szerint
A BANJA LUKA-I DÖNTÉS ALKOTMÁNYELLENES, ÉS VESZÉLYEZTETI AZ ORSZÁG TERÜLETI EGYSÉGÉT, ILLETVE ÚJABB JELE ANNAK, HOGY A BOSZNIAI SZERB KÖZTÁRSASÁG EL AKAR SZAKADNI A SZÖVETSÉGI ÁLLAMTÓL.
Az 1992–1995-ös boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés két országrészre osztotta Bosznia-Hercegovinát: a főként szerbek lakta boszniai Szerb Köztársaságra, valamint a túlnyomórészt bosnyákok és horvátok lakta Bosznia-hercegovinai Föderációra.
A békeszerződésbe azt is belefoglalták, hogy a három államalkotó népcsoportnak – a bosnyáknak, a horvátnak és a szerbnek – egyenlő arányban kell részt vennie az állami szervek működésében. Ez pedig gyakran gátolja a reformok végrehajtását. A nemzetközi közösség főképviselőjének posztját is ekkor hozták létre: a megbízottnak joga van törvényeket hozni és felfüggeszteni. Ezt a jogot Milorad Dodik boszniai szerb vezető mindig is megkérdőjelezte, és többször is közölte, hogy
NEM FOGADJA EL A FŐKÉPVISELŐI MEGBÍZATÁS LEGITIMITÁSÁT.
A vitához szerdán Oroszország szarajevói nagykövetsége is csatlakozott, és bírálta a törvény felfüggesztését. A nagykövetség közleménye szerint éppen az ilyen lépések jelenthetnek veszélyt a nyugat-balkáni ország stabilitására.
A NAGYKÖVETSÉG AZT IS LESZÖGEZTE, HOGY A BOSZNIAI SZERBEKHEZ HASONLÓAN MOSZKVA SEM ISMERI EL CHRISTIAN SCHMIDT LEGITIMITÁSÁT, ÉS A LÉPÉSÉT TÖRVÉNYTELENNEK TARTJA.
Az eset ismét felszínre hozta a Kelet és a Nyugat közötti ellentéteket a Balkánon, ahol egyes országok inkább Brüsszelhez és Washingtonhoz közelednének, míg más államok inkább Moszkvával ápolnának szoros viszonyt. A szerbek ez utóbbi kapcsolatot nagyon fontosnak tartják, Szerbia például elítélte ugyan Oroszország ukrajnai invázióját, ám nem csatlakozott az Oroszország elleni szankciókhoz.
