„Közéleti estek” az Európa Kollégiumban

Klemm József, a Vajdasági RTV vezérigazgató-helyettese, költő, publicista a magyar nyelvű tájékoztatás a Vajdaságban címmel tartott március 11-én előadást az Európa Kollégium (EK) közéleti estjének a keretében.

– Ti vagytok a jövő vajdasági magyar értelmiségijei, és ti kell, hogy játsszátok a vezető szerepet ezen értelmiségen belül. Ti vagytok a vajdasági magyar elit, akiktől függ a vajdasági magyarság jövője. Rátok hárul majd az a feladat, hogy vezessétek a vajdasági magyarságot – mondta Klemm József, majd ismertette a szakmai múltját és a vajdasági magyar újságírói életben betöltött szerepvállalásait – írja az EK internetes oldalán.

Köztudott, hogy 2015 szeptemberében megnyitott Európa Kollégium a véemeszes döntő többségű Magyar Nemzeti Tanács (MNT) irányítása alatt működik. Olyan vélemények is vannak, hogy „az egész kollégiumi apparátus is a pártra épül”.

A jobb sorsra érdemes Európa Kollégiumról több alkalommal is olvashattunk az internetes portálokon, leginkább a „közéleti estek”, de néhány botrány kapcsán is – mint amilyen volt például a kollégisták 2017. évi erdélyi útja, vagy a kollégiumi munkahelyek „felosztása”.

A „közéleti estek” főként Fideszes és véemeszes politikusok, a párthoz közel álló „káderek” „előadásait” jelentették/jelentik. Pásztor István pártelnök is többször megfordult az EK-ban, előadást tartott a VMSZ-ről és beszédet „az intézményről”, valamint „az értelmiségi réteg újratermeléséről”. – Magában az épületben is lépten-nyomon Pásztor Istvánról és fideszes politikusokról készült képek vannak felfüggesztve a falra, mintegy dekorációként a diákok számára – írta korábban a DélHír.

Deli Andor, Fideszes-KDNP-s-véemeszes európai parlamenti képviselője nem csak előadást, de „sajtótájékoztatót” is tartott a Kollégiumban.

Varjú Márta, a Magyar Szó vémeszes napilap főszerkesztője a média szerepéről beszélt az értelmiség mindennapjaiban…

Klem József kollégiumi előadása a „magyar nyelvű tájékoztatásról” is beleillik a „közéleti estek” ilyen elképzelésébe.

A szereplése fel sem keltette volna fel a figyelmem, ha nem tartalmazna néhány téves, megalapozatlan állítást is.

A többnyire újságíróként, a Telepi Rádió nevű politikai kabaré és a „haikukat tartalmazó kötete” által, újabban pedig a nagybecskereki Találkozások az Úri utcában rendezvénysorozat egyik szervezőjeként ismert Klemm azt állítja például, hogy „a jugoszláv időkben háttérbe szorították a nemzeti hovatartozás fontosságát, így csak később, a 90-es évekre felerősödő szláv nacionalizmusok hatására, tömörült nemzeti alapon közösségbe a vajdasági magyarság”.

Azt akarja mondani Klemm, hogy közösségként a magyarság Vajdaságban csak a „90-es évek” óta létezik?

Ez csakis valami új, egyedi/egyéni történelmi szemlélet lehet. A vajdasági magyarokat a második világháború után, de előtte is nemzeti kisebbségként ugyan, de a kollektív jogait illetően közösségként kezelték, nem csak a volt Jugoszlávia, de Szerbia minden alkotmányos aktusában is! Nem ártana, ha Klemm ennek is utána olvasna.

Az előadásról közölt írás szerint, „Klemm József a vajdasági magyar újságírás gyökereit az Ideiglenes Nemzeti Tanács megalakításának évéből, 1999-ből eredezteti. Ebben a kisebbségi önkormányzatban ő maga volt a tájékoztatási megbízott. Ekkor fektették le, hogy a vajdasági magyar újságírásnak nemcsak nyelvében, hanem szellemiségében is magyarnak kell lennie.” Klemm magyarázata szerint „ez azt jelenti, hogy a témaválasztáskor és a témafeldolgozáskor is a magyar érdekeket kell figyelembe venniük az újságíróknak.”

Nem hangzott ugyan el, de ebből az következik, hogy „a magyar szellemiség” az, amit a véemesz, vagy éppen Pásztor István pártelnök, illetve Orbán Viktor Magyar miniszterelnök mond?

Mit szólnának a vajdasági magyar újságírás „nagy öregjei” – mint például Vébel Lajos, Vukovics Géza, Kalapis Zoltán, Lévai Endre és még sokan mások (előttük és utánuk) –, Klemm elméletéhez, miszerint a vajdasági magyar újságírás 1999-től kezdődött, vagyis amikor „ő maga volt tájékoztatási megbízott” (1999-től 2009-ig)?

A történelem mindig tőlünk kezdődik, előtte pedig tabula rasa? Ne már! Az előadásában Klemm nem-e „a szakmai múltját és a vajdasági magyar újságírói életben betöltött szerepvállalásait” igyekezett kiemelni/fényezni?

Klemm József (Székelykeve, 1954) – az önéletrajza szerint – „1977 és 1982 között az Újvidéki Televízió újságírója, 1982-től az Újvidéki Rádió külpolitikai szerkesztője, főszerkesztője, majd igazgatóhelyettese, megbízott igazgatója, 2011-től igazgatója. Jelenleg a Vajdasági RTV vezérigazgató-helyettese”. Ma is annyira nélkülözhetetlen, hogy – a meghaladott nyugdíjkora ellenére – nem akaródzik megválni a jól fizetett tisztségétől?

A Kollégium előadója, tehát, a Titói korszaktól a mostani Vučić-Pásztor éráig vezető beosztásban dogozott a tájékoztatásban. Neki, tehát, már csak tudnia kell(ene), hogy milyen a „nemcsak nyelvében, hanem szellemiségében is magyar” újságírás.  Ennek pedig az lett a következménye, hogy mára már a Magyar Nemzeti Tanács „alapította” médiában – köszönve a testület „tájékoztatási megbízottjainak” is – megszűnt/eltűnt a magyar nyelvű közszolgálati tárgyilagos, pluralista tájékoztatás, a hatalmat is ellenőrző és kritikus újságírás!

– A közéleti estek kötelezőek minden szakkollégiumi tevékenységet folytató kollégista számára. A közéleti estek programjában közéleti személyek, értelmiségiek, döntéshozók, vagy szakmai előadók előadásai, vagy moderátor által vezetett beszélgetések szerepelnek. […] Ezek az előadások heti vagy kétheti rendszerességgel kerülnek megrendezésre – írja az EK szakkollégiumi tevékenységének programjában.

A problémám ezekkel az „közéleti estekkel”, hogy az „előadásokat” csupa véemeszes, vagy a párthoz közel álló „káder” tartja. Nem hangzott el ezeken az „esteken” – ismereteim szerint – egyetlen disszonáns hang sem, amely a VMSZ nézeteitől eltérő álláspontot, vagy ne adj’ Isten, a párt tevékenységével kapcsolatosan esetleg valamiféle bírálatot fogalmazott volna meg. Pedig lenne miről beszélni!

Az EK hallgatói csupán egyoldalúan, a legnagyobb magyar-szerb (vegyes)párt szempontjából tájékozód(hat)nak. Így, az előadás(ok) témájáról nem alakulhat ki vita, de saját vélemény sem. Egyfajta befolyásolásról, mások szerint „politikai átnevelésről”,– a la kumroveci pártiskola – lehet, tehát, szó, akárhogy is nézzük, ahol „megmondják, mit gondolj”.

Távol áll ez a tudományos gondolkodástól, de leginkább attól, amire a magyar értelmiség új nemzedékének szüksége lenne – az önálló, kritikus/kritikai gondolkodásmódra, véleményalkotásra! Olyan „elitet” képezünk tehát, amelyiktől messze áll az ilyen hozzálállás! Vagy éppen a szófogadó pártértelmiség képzése a cél? Kárt okozunk ezzel nem csak a magyar értelmiség új generációinak, de a közösségnek is!

Az Európa Kollégiumnak valóban fontos szerepe van/lenne a délvidéki/vajdasági magyar értelmiség, vagy – ahogy Klemm mondja – „a magyar elit” képzésében. Közülük bizonyára többnek is fontos szerepe lehet majd a magyar közösség életében, vagy éppen szélesebb körben is. Éppen ezért fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy mi is történik ebben a fontos oktatási intézményben.

Bozóki Antal
Újvidék, 2022. április 15.