Háborús álhírek: kik hazudnak, az oroszok vagy az ukránok?
Az álhírdömping már az orosz–ukrán háború kezdete előtt jóval beindult, és zömében az orosz propaganda élt vele, hogy felkészítse az oroszokat, bármikor elindulhat a háború, pontosabban egy „korlátozott katonai művelet”.
Jójárt Krisztián, a magyar Nemzeti Közszolgálati Egyetemen működő Stratégiai Védelmi Kutatóintézet munkatársa szerint már hónapokkal a februári invázió előtt egymásnak feszült Ukrajna és Oroszország – legalábbis a szándékosan irányított torz hírek, információk terén. Az orosz állami propaganda lépésről lépésre készítette fel az embereket, hogy bármi megtörténhet a közeljövőben, akár egy fegyveres konfliktus is.
A biztonságpolitikai szakember felhívta a figyelmet arra is, hogy „azért ne legyenek kétségeink az ukránokkal kapcsolatban sem”.
„Láttunk atrocitásokat elfogott orosz katonákkal szemben, amelynek képsorai bejárták a világsajtót. Mondjuk, ilyen esetekben az ukrán vezetés kommunikációja mindig következetes, mert azt mondják, hogy ezek az esetek elfogadhatatlanok, és egyenként ki fogják vizsgálni. A bucsai mészárlás esetében azonban az oroszok azonnal az ukránokra akarták kenni a gyilkosságokat, szót sem ejtettek vizsgálatokról”
– fogalmazott Jójárt Krisztián.
Szerinte az ukránok egyik kirívóan gyenge álhíre egyébként az volt, amikor azt terjesztették a közösségi médiában, hogy puccs készül Vlagyimir Putyin ellen.
Felhívta a figyelmet, hogy egy ilyen állításnak a kiszivárogtatása magának az ukrán titkosszolgálatnak sem állhatna érdekében, ha valóban terveztek ilyet, nemhogy ezt még tényként szellőztessék meg a sajtóban, tehát egyértelmű álhírről volt szó. Szerinte.
(Index nyomán)
