Új vírus a láthatáron? Terjed a majomhimlő Európában
Még soha nem fordult elő annyi majomhimlős megbetegedés Európában, mint az utóbbi hetekben, és az amerikai kontinensen is nő a fertőzöttet száma. Egyelőre nem tudni, hogy járványról van-e szó, de mivel több mint 40 éve világszerte abbahagyták himlő elleni védőoltásokat, így akár egy újabb világjárvány is potenciális veszély lehet, ezért a WHO is szorosan figyelemmel kíséri a helyzet alakulását. Ami biztos, hogy a majomhimlő ellen létezik vakcina, de nincs specifikus kezelés; emberről emberre nehezebben terjed, mint a hagyományos himlő (legalábbis jelenleg), és annál jóval kevésbé halálos.
A majomhimlő egy zoonózissal, vagyis állatról emberre terjedő fertőzés, mint a SARS-CoV-2 koronavírus. Az elnevezése onnan ered, hogy először 1958-ban laboratóriumi majmokban fedezték fel, de hogy valójában a majmok a felelősek a terjesztéséért, arra nincs bizonyíték. A WHO szerint a rágcsálók a legesélyesebb közvetítők.
A majomhimlő-vírus egy úgynevezett orthopoxvírus, amely ahhoz a himlőhöz hasonló, amelyet – legalábbis dokumentált formában – utoljára 1977-ben Szomáliában fertőzött meg embert, de annál kevésbé súlyos tünetekkel járó betegséget okoz. Míg a himlőt 1980-ban felszámolták, a majomhimlő Közép- és Nyugat-Afrika országaiban továbbra is előfordul. Két különálló ágát azonosítanak: a nyugat-afrikait és a Kongó-medenceit, más néven közép-afrikai kládot.
Az első emberi majomhimlős esetet 1970-ben jegyezték fel a Kongói Demokratikus Köztársaságban a himlő felszámolására irányuló fokozott erőfeszítések időszakában. Azóta több más közép- és nyugat-afrikai országból is jelentettek majomhimlőt: Kamerunból, a Közép-afrikai Köztársaságból, Elefántcsontpartról, a Kongói Demokratikus Köztársaságól, Gabonból, Libériából, Nigériából és Sierra Leonéban. A legtöbb Kongóban fordul elő.
(portfolio.hu nyomán)
