A hágai bíróság megint beidézte Vojislav Šešeljt
Nyolc szerb radikális párti politikust, közöttük Vojislav Šešeljt, a Szerb Radikális Párt (SRS) elnökét is beidézte az ENSZ hágai nemzetközi törvényszéki mechanizmusa (MICT) – írja a nova.rs portál.
Vojislav Šešelj maga jelentette be, hogy július 1-jén meghallgatja a hágai székhelyű bíróság. Vojislav Šešeljt, Ljiljana Mihajlovićot, Ognjen Mihajlovićot, Miljan Damjanovićot, Miroljub Ignjatovićot, Marina Ristićet, Marina Ragušt és Nemanja Šarovićot (ez utóbbi már nem tagja a Szerb Radikális Pártnak – A szerk. megj.) azzal gyanúsítják, hogy pár évvel ezelőtt könyvekben leközölték a védett tanúk neveit és a törvényszék által bizalmasan kezelt tanúvallomásoknak egyes részleteit.
Az egykori Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszék 2016 márciusában bizonyíték hiányában a vádpontok mindegyike alól felmentette, majd szabadlábra helyezte Vojislav Šešeljt. Az ügyészség fellebbezést nyújtott be az ítélet ellen.
Az ENSZ nemzetközi törvényszéki mechanizmusa (MICT) – amely megbízatásának lejárta után átvette a Nemzetközi Törvényszék fennmaradt ügyeit – 2018-ban a korábbi felmentést visszavonva tíz év börtönre ítélte emberiesség elleni bűncselekmények miatt a szerb politikust. Vojislav Šešeljnek azonban nem kellett börtönbe vonulnia, mert korábban már több mint 11 évet töltött a Nemzetközi Törvényszék börtönében.
Miután rossz egészségi állapota miatt 2014-ben ideiglenesen szabadlábra helyezték, visszatért a politikai életbe, és a 2016-os parlamenti választáson a pártja a harmadik helyen végzett. 2020-ban és 2022-ben azonban nem jutott be a parlamentbe a Szerb Radikális Párt.
A most 67 éves politikust bűnösnek találták egyebek mellett a délvidéki horvát népcsoport tagjainak deportálására és üldöztetésére való felbujtás miatt, a többi vádpont alól azonban felmentették.
Aleksandar Vučić politikai apját sokan felelősnek tartják a Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban és a Délvidéken 1991 és 1994 között elkövetett háborús és emberiesség elleni bűncselekményekért. Ezeket a bűnöket félkatonai szervezetek követték el, neki pedig nagy szerepe volt a toborzásukban, nacionalista gyűlöletbeszédei ugyanis jelentősen hozzájárultak az etnikai feszültségek szításához. Az 1991-1995-ös délszláv háborúban több mint 100 ezren vesztették életüket, és milliók hagyták el otthonukat.
