A délvidéki Verbászon meghalt egy szerb háborús bűnös, a „Szarajevó mészárosa”
83 évesen meghalt Verbászon Tomislav Šipčić vezérőrnagy, a „Szarajevó mészárosaként” és „csetnik Néróként” elhíresült nyugalmazott szerb tábornok.
A szlovén függetlenségi háború kezdetén, 1991-ben Šipčić ezredesként a ljubljanai 14. hadtest és a Boris Kidrič kaszárnya parancsnoka volt. Ugyanazon év szeptemberében átvezényelték a boszniai Zenicára. Vezérőrnagyi rangig vitte, 1992-ban a hírhedt szarajevói-romanijai hadtest első parancsnokává választották. Szarajevó 44 hónapig tartó ostromának első vezetője volt. A túlerőben lévő boszniai szerb hadsereg gránátvetői és orvlövészei kérlelhetetlenül zúdítottak tüzet Szarajevóra, ahol még a mindennapi tennivalók elvégzése is életveszélyes feladattá vált. A szerbek nemcsak katonákra, hanem az utcán sétáló, bevásárló civilekre is rendszeresen tüzet nyitottak (a polgári lakosság állandó megfélemlítésnek volt kitéve), továbbá válogatás nélkül szétlőtték a kórházakat, kommunikációs központokat, a politikai, gazdasági és katonai létesítményeket, épületeket. A szerb erők Šipčić parancsnoklása alatt szükségtelen és aránytalan erejű légitámadásokkal is fokozták a helyiek félelmét. Becslések szerint az ostrom összesen 12 ezer halálos áldozattal járt, köztük több mint ezer gyermek. Ez volt a leghosszabb háborús ostrom Európában a II. világháború után.
Kulturális szempontból nézve kétes hírnevet Šipčić azzal szerzett, hogy 1992. augusztus 25-én minden indok nélkül leromboltatta a város jelképének is tartott régi Városházát (Vijećnicát), amit gyakran Szarajevó jelképének is neveznek, egyrészről az elhelyezkedése miatt, hiszen a város bármelyik pontjáról látható, másrészt a történelme és a gyönyörű külseje miatt, amely jól tükrözi az osztrák-magyar idők gazdasági prosperitását, nagyratörő elképzeléseit (a nagykállói Kállay Béni boszniai kormányzósága alatt felépített épülethez több magyar vonatkozás is köthető: gyönyörű szép csempéit például a pécsi Zsolnay gyárban készítették). A szerb haderő bombázása következtében a Vijećnica könyvtárának hatalmas anyaga, köztük rendkívül értékes ősnyomtatványok túlnyomórészt elpusztultak.
(novosti.rs, miruhbosne.com nyomán)
