Vastag a betonkupola, de mindentől az sem véd meg: A zaporizzsjai helyzet pokolian veszélyes, de atomenergia nélkül leállna a világ
Egyre aggasztóbb hírek érkeznek a zaporizzsjai atomerőmű környékéről, csütörtökön egy időre le is szakadt a villamos hálózatról a még működő két blokk. Az oroszok és az ukránok egymást okolják az erőmű területét érő rakéta- és tüzérségi találatokért.
De vajon mekkora a veszély? És az egekbe szökkent földgázár korában van-e alternatívája az atomenergiának?
A zaporizzsjai atomerőmű, Európa legnagyobb atomerőműve viszonylag modern építmény, a nyolcvanas években épült, 1,2 méter vastag vasbeton burkolat, úgynevezett kupola védi, amit nem könnyű átlőni, felrobbantani. Mégis mekkora a reális veszély, fenyeget-e egy csernobili léptékű atomkatasztrófa?
Szögezzük le:
az atomerőműveket nem arra méretezték, hogy rakétákkal, ágyúkkal lőjék őket. Ha egy hadsereg nagyon bajt akar okozni, akkor az nyilván tud, mint ahogy bármilyen más polgári létesítmény sérülékeny egy katonai csapás esetén
Önmagában a beton védőépület – angol szakkifejezéssel a containment – nem véd meg egy katonai támadástól. A Zaporizzsjai Atomerőmű reaktorépületei egy vadászrepülőgép véletlen rázuhanását kibírják, így egy egyszerű ágyúlövés nem fog bennük olyan kárt okozni, aminek a következtében nagy kibocsátás történhet.
De van akkora rombolóerejű rakéta vagy összehangolt támadás, amellyel át lehet hatolni ezen a falon. Ezeket a létesítményeket nem azzal védik meg, hogy áthatolhatatlan falat húznak köréjük. Az amerikaiak annak idején föld alatti al-Kaida-bázisokat is leromboltak már úgynevezett bunker buster bombákkal, tehát a hadseregek kezében nyilván hatalmas rombolóerő van.
