Saját magukkal küzdenek a délvidéki magyarság „érdekvédői”?
Pásztor István, a Vajdasági „Magyar” Szövetség elnöke az ún. Szabadkai Magyar Rádiónak nyilatkozva kijelentette, hogy pártja „Magyar Összefogás” néven indít listát a november 13-ára kiírt nemzeti tanácsi választáshoz.
Ennek egyszerű az oka: a VMSZ (potenciális) szavazóinak száma drasztikusan csökken, sőt, zuhan.
Emlékeztetőül: a VMSZ az idén áprilisban megtartott szerbiai köztársasági választásokon 58 714 szavazatot kapott.
Két évvel ezelőtt a VMSZ-nek 71 893 voksot sikerült besöpörnie.
A VMSZ tehát két év alatt közel 13 ezer szavazót vesztett.
A 2011-es évi népszámlálás adatai szerint Délvidék 250 ezer magyar polgárt számlál(t). Ha az elvándorlás következtében a nemzettársaink száma az elmúlt időszakban 15-20 százalékkal csökkent, a VMSZ akkor is – a számára legjobb esetben – a délvidéki magyarság maximum 20-25 százalékának a bizalmát élvezi.
A „VMSZ” név a délvidéki magyarok nem kis részében ellenszenvet vagy undort kelt, sokakból pedig közönyt vált ki.
Ezen a néven tehát nyilván nem ajánlatos, nem túl ésszerű részt venni bármilyen választáson, amire a jelek szerint Pásztorék is rájöttek.
Persze a „Magyar Összefogás” elnevezés (ez esetben) cinikusan hangzik, hiszen aki a VMSZ-szel összefog, ugyanúgy nem képviseli a délvidéki magyarság érdekeit, mint ahogyan azt Pásztor és a kompánia sem teszi.
Korábban (a 2007-es parlamenti választásokon) Magyar Összefogás néven hozott létre koalíciót a szerencsétlen VMDP és a VMDK. Tőlük „csórták el” ezt a nevet a szellemtelen, ötlettelen VMSZ-es propagandisták, majd használták fel egyes további „megmérettetések” során.
(Ami pedig a fent említett másik két pártot illeti, az egyiket a VMSZ bedarálta, a másikat pedig ellehetetlenítette.)
A konkurencia nélküli VMSZ most amolyan (ál)értelmiségi egyénekkel akarja felturbózni a sorait, hogy az MNT-választások során a részvételi arány ne legyen túlságosan lehangoló.
Aki összefog velük, annak tisztában kell lennie a következő tényekkel:
A VMSZ már tíz éve gyakorol hatalmat – önkormányzati, tartományi és köztársasági szinten egyaránt – a jórészt háborús uszító mélyszerb soviniszta haladókkal karöltve. Minden évben velük együtt ünnepli Délvidék elcsatolásának évfordulóját.
A VMSZ, amely tehát hatalmi pozícióból politizál, az elmúlt évtizedben semmit sem tett a magyarlakta települések fejlődéséért. Nem állította meg, sőt, nem is enyhítette a délvidéki magyarság zömének teljes elszegényedését és a nemzettársaink aggasztó mértékű elvándorlását.
A VMSZ az általa gyomorforgató módon kiszolgált szerb haladóknál
annyit sem tudott (vagy nem is próbált meg) elérni, hogy ne zúdítsák Észak-Bácskára a migránslavinát, amely betemette az itteni lakosságot.
A VMSZ-ből eddig csak a délvidéki magyarok vékony rétegének („száz gazdag magyarnak”) volt haszna.
A VMSZ által uralt Magyar Nemzeti Tanácsnak még a kulturális autonómia minimumát sem sikerült megőriznie. Szabadka teljes elszerbesítése zajlik. Elég végigsétalni a város központján, hogy erről bárki meggyőződjön. A haladó-VMSZ-es uralom nagyszerb szobrok kiépítését és a város arculatának, légkörének elváltozását eredményezte.
A városnapi tartalmak, rendezvények, és úgy általában a „kulturális élet” egyre kevesebb magyar elemet, jelképet foglal magában.
Félő, hogy sok magyar számára Szabadka rövidesen egy felismerhetetlen, idegen hellyé válik.
Persze, a fenti jelenségek nagyrészt más délvidéki városokra és településekre is vonatkoznak. Szabadkát csak azért hoztuk fel példaként, mert a leépülés, hanyatlás itt a leglátványosabb.
A következményekért a VMSZ-t terheli legnagyobb felelősség.
Aki az említett tényezők tükrében mégis összefog a VMSZ-szel, annak nem árt tudnia, hogy sötét betűkkel írja be magát a délvidéki magyarság szomorú történetébe.
(fotó: alo.rs)
