Teljes katasztrófa előtt a délvidéki mezőgazdaság? A kukoricatermés 80 százalékos alábbhagyása? Nincs kinek eladni a hízókat?
A közel egy hónappal ezelőtti traktoros demonstráció és az utak lezárása nem hozott változást a délvidéki mezőgazdasági termelők életében.
Azonkívül, hogy az allam sokadszor átverte őket, a rendkívül kedvezőtlen időjárási viszonyok és a haszonnövények lesújtó termése is kilátástalan helyzetbe sodorta a gazdák jelentős részét.
Miroslav Matković kisboszniai termelő, az augusztusi tüntetések egyik kezdeményezője rámutatott: az állam húzza az időt; még mindig nem hozta létre a kárfelmérő bizottságot. Emiatt a gazdák készek újra az utcára vonulni.
Mint mondta, az aszály a parcellák többségén szinte teljesen tönkretette a kukoricatermést.
A tengeri hozamai sok helyen a vártnál 80-90 százalékkal kisebbek. Az illetékeseket azonban ez nem érdekli.
Branko Kopilović, aki gabonafelvásárlással foglalkozik, kiemelte: a napraforgó folyamatban levő felvásárlását nem készítették elő úgy, ahogy kellett volna. Például az erre vonatkozó rendeletből nem derül ki, mi történik, ha az említett haszonnövény eladási ára meghaladja a 73 dinárra korlátozott árat; vajon abban az esetben a termelőknek vissza kell-e fizetniük az államnak a felvett pénzt?
A támogatások folyósításának üteme is rendkívül zavaros. Nem lehet tudni, hogy az állam összesen mennyi pénzt választ ki erre a célra, továbbá a kifizetés határidejét sem határozta meg.
Dusnoki Róbert kelebiai gazda egy évtizede foglalkozik sertéstenyésztéssel, de – miután az előző években folyamatosan bővítette a termelést –,
a mostani körülmények súlya alatt valószínűleg felszámolja a farmját.
Szavai szerint a hízók ára, amely állandóan csökken, jelenleg kilogrammként 240 dinárt tesz ki (plusz az ÁFA), de még ilyen feltételek mellett sincs kinek eladni.
Ráadásul – mint mondta –, ki kell fizetnie az állami földterület bérleti díját, holott a kormány elhalaszthatta volna ezt a kötelezettséget, tekintettel a búza, az árpa, a napraforgó és a kukorica gyenge hozamára.
Külön terhet jelent a vízlecsapolási díj. A kisboszniai Nagy Hegyesi Antun elmondása szerint a tulajdonában levő 140 hold után 400 ezer dinárt fizetett, pedig nem is öntözi a földjét, mert nincsenek meg az ehhez szükséges feltételek.
(politika.rs és gradsubotica.co.rs nyomán, fotó: vojvodjanski.com)
