100 éve magyar iskolákat szüntetett be a szerb rezsim, a magyarok ellen „hazaárulási“ pöröket gyártottak
100 éve írták a lapok:
A Jugoszláviái Magyar Párt megalakulása – A Magyar Párt programtervezete
Senta nagy vasárnapja, amelyre hónapok óta készül Jugoszlávia magyarsága, méltóságteljes rendben minden zavaró incidens nélkül zajlott le tegnap. A főtéren szorongó hatalmas tömeg, az SHS állam magyarságának egységes akaratából megalakult az önálló és független magyar párt, hogy vele képviseletet nyerjen az itt élő magyar nemzeti kisebbség minden politikai törekvése. Az impozáns nagygyűlést, amely sokezernyi tömegével az állam egész magyarságát képviselte, egy előértekezlet előzte meg, amelyen az összes vidéki szervezetek képviseletei, arra való tekintettel, hogy a nagygyűlés megtartását váratlanesemények megakadályozhatják, kimondották a Jugoszlávia magyar párt megalakulását.A főtéren ezalatt hatalmas tömeg gyülekezett egybe. A hatóságok képviselőinek megérkezése után a nagygyűlést délelőtt 10 óra 10 perckor nyitja meg dr. Sántha elnök, aki után dr. Csetle János határozati javaslatára a nagygyűlés zúgó lelkesedés mellett megalakultnak jelenti ki a Magyar Pártot. Dr. Csetle után dr. Nagy Ödön javaslatára a nagygyűlés a következő tisztikart választja meg :
A Jugoszláviai Országos Magyar Párt elnöke: Dr. Sántha György
Társelnökök: Dr. Várady Imre, (Vel. Becskerek,) dr. Gráber László (Pancsova) Falcione Árpád (Sombor) és dr. Sóthy Ádám (Szenta). Ügyvezető elnök: Dr. Nagy Ödön (Szubotica)
Főtitkárok: Dr. Ruby Gyula (Szubotica,) dr. Csetle János (Szenta,) dr. Mara Jenő (Vel. Becskerek.)
Titkárok: Dr. Strelicki Dénes (Szubotica,) dr. Kecely Mészáros Ferenc és dr. Erdélyi István (Szenta) és dr. Deák Leó (Sombor.)
Pénztáros: Cs. Nagy Samu. Ellenőr: Vass Kálmán.
A vezérlőbizottság tagjai: Törley Bálint, Deák András, Konc András, Horváth Csémó József, Nojcsek Géza, Heumann Mór, Andrássy György, Pauk János, Szabó Simon, Patócs Béla, dr. Székely Áron és dr. Vécsey Samu (Szubotica.)Szemes József, Mérő Ignác, Falcione Lajos, dr. Zeisel Lajos, dr. Buják József, Wamoscher Ervin,, dr. Turányi Zsiga, dr. Léderer Dezső, dr. Palásty Ödön, dr. Hettesheimer Imre, Ugry Mihály (Sombor), Dr. Kardos Samu, dr. Kuszing János, dr. Borsodi Lajos, Tóth Ferenc (Veliki Becskerek,) Tóth Ferenc, Szenty Imre, Laky János, Meneki Gyula, (Debeljacsa), Tóth Miklós, Horti János, Papp Menyhért, Kadvány Károly, Molnár Sz. Vince, Pető Sándor, (Szenta), Kihut János, dr. Decsy József, dr. Kiss József, Pécs Sándor, dr. Békeffy Károly, Varga Mihály, Gyarmathy Sándor, Schaffer Gyula, Sinkovich Ferenc, Tóth József, (Topola), Dr. Király Károly és Török Máté, (Ada), Vida Péter (Mol), Varga György (Sztara-Kanizsa), Simrák Béla (Martonos).
A Magyar Párt programtervezete:
- Kívánjuk a kisebbségek jogait védő nemzetközi szerződés rendelkezéseinek, a szerződés alapelvei és szelleme értelmében minden fenntartás nélkül való végrehajtását, a magyarságnak és általában minden nemzeti kisebbségnek az alkotmányban minden nemzeti kisebbségnek az alkotmányban biztosított jogi és politikai egyenjogúságát, kulturális, gazdasági és szociális érdekeinek érvényesülését és biztosítását.
– Haladéktalanul hatályon kívül kell tehát helyezni minden oly törvényt, rendeletet és hatósági intézkedést, mely az ország polgárai között különbséget tesz a jogok és kötelezettségek tekintetében nemzeti hovatartozásuk szempontjából. Törvényes biztosítékot kivárniuk arra nézve, hogy minden állampolgár önmaga, állapíthassa meg nemzeti hovatartozandóságát és ellenezzük a nemzetiségi kataszter felállítását. Kívánjuk, az állampolgárság megszerzéséről és elvesztéséről rendelkező törvény megalkotását és abban a közjogi tételnek elismerését, hogy mindama állampolgárok, akik ma a trianoni békeszerződés határozmányai alapján a területek átcsatolásának tényével szerezték meg a teljes jogú állampolgárságot, az alkotmány rendelkezéseire tekintettel született állampolgároknak tekintendők,
- Kívánjuk a sajtó, a gyülekezés és a szervezkedés szabadságát és olyan törvények megalkotását, amelyek az alkotmányban lefektetett egyéb emberi, polgári, politikai szabadságjogok valóságos élvezetét, s gyakorlását feltétlenül biztosítják és lehetetlenné teszik, hogy azoknak érvényesülését, akár az állami akár az önkormányzati közigazgatás közegei megtorlás nélkül meghiúsíthassák.
Kívánjuk ennélfogva, hogy ezeket a jogokat a büntetőjogi oltalom alá helyezzék, az alkotmány meghozatala előtti időben felfüggesztett magyar társadalmi, kulturális egyesületek működését mielőbb engedélyezzék és ezeket az egyesületeket vagyonuk élvezetébe egyidejűleg visszahelyezzék.
- Törvényes biztosítékot kívánunk arra nézve, hogy azokon a területeken, ahol a nemzeti (nyelvi) kisebbségeket számarányuknál fogva az államnyelv sérelme nélkül az anyanyelv használata tekintetében külön jogok illetik meg, anyanyelvüket úgy maguk, mint jogi képviselőik a bíróságok, állami és önkormányzati hatóságok előtt minden fokon, szóban és írásban minden korlátozás nélkül szabadon használhassák és beadványaikat azon a nyelven intézzék el, amely nyelven azokat előterjesztettek.
- Kívánjuk a kerületi beosztásról szóló törvényerejű rendeletnek olyan megváltoztatását, hogy a Vajdaság területéből, a vajdasági székhellyel önálló kerületeket alakítsanak. Kívánjuk a jelenlegi keretek között a kerületi, járási, községi önkormányzat mielőbbi életbeléptetését. Az önkormányzati testületek megalakítása céljából kívánjuk az általános, egyenlő, titkos és községenkénti szavazást kisebbségi képviselet alapján az önkormányzati választások sürgős kiírását. Törvényes biztosítékot kívánunk abban a tekintetben, hogy az államnyelv ismeretének hiánya sem a választói jogosultságnak, sem a megválaszthatóságnak akadályául nem fog szolgálni, hogy a választások érvényessége felett független közigazgatási bíróság fog ítélkezni, hogy az önkormányzati testületek ülésein a nemzeti kisebbségek anyanyelvükön szólalhassanak fel és ezeknek az üléseknek jegyzőkönyveit az illető vidék kisebbségeinek anyanyelvén is vezetni fogják.
- Az állam gondoskodjék olyan alsó és középfokú tanintézetek felállításáról, amelyekben a nemzeti kisebbségekhez tartozó szülők gyermekei az államnyelv kötelező tanításán kívül, anyanyelvükön részesüljenek oktatásban fennmaradván az autonómia a testületek és felekezeteknek az a joga, hogy ilyen tanintézeteket saját költségükön is felállíthassanak. A szülőknek iskolaválasztási jogát semmiféleképp ne korlátozzák.
A nagygyűlés végén néhány perccel déli 12 óra előtt az elnök a jelenlevők nevében meleg köszönetét fejezte ki a hatóság képviselőinek, azért az őszinte támogatásért, amely lehetővé tette a nagygyűlés megtartását. A minden tekintetben impozáns és nyugodt lefolyású gyűlés a Himnusz éléneklésével ért véget. A küldöttek délután hazautaztak.
Délbácska, 3. évf. 1922. szeptember 19. 207. sz.
Erről tárgyalt Bánffy Ninčić szerb külügyminiszterrel ?
Genfi hivatalos táviratok beszámoltak arról, hogy Genfben Bánffy külügyminiszter és Ninčić szerb külügyminiszter valami megegyezést kötöttek a magyar-szerb határkiigazítás ügyében. Bár ezt a megegyezést Pašić utólag nem hagyta jóvá, maga a tárgyalás mégis nagy izgalmat keltett a közvetlenül érdekelt megszállott területek lakossága körében. Belgrádi forrásból az az információ szivárgott ki, hogy Bánffy hajlandó lett volna lemondatni bizonyos kedvezmények ellenében a Muraközről és odavetette volna Muraköz vend lakosságát a szerb fennhatóságnak. Ezek a rendek mindig a legpéldásabb és leghűségesebb szeretettel tartottak ki a magyarság mellett, mi is többször megírtuk, hogy a határkiigazító bizottsággal szemben milyen önfeláldozó bátorsággal adták tanújelét annak, hogy Magyarországhoz kívánnak tartozni, ezért tehát érthető, hogy fájdalmas megütközéssel vettek tudomást a magyar külügyminiszternek állítólagos bőkezűségéről. Ha nem is perfektuálták a genfi megállapodásokat, de a magyar közvéleménynek joga van megtudni, hogy csakugyan hajlandó volt-e Bánffy Miklós erre és még ma is azt a defallista és gyáva külpolitikát csinálják-e a Dísz-téren, ami miatt 1918-ban egyszer már elvesztettük a Muraközt. Sajnos, alapos okunk van tartani attól, hogy amíg a mai szellem vezeti a külpolitikát, ilyen meglepetések mindig érhetik az országot.
Magyarság, 1922. szeptember 17 / 211. szám
Szerb és oláh készülődés Bulgária ellen
Bécsből jelenti a Magyarság tudósítója. Belgrádból jelentik, hogy Belgrád és Bukarest között a legutóbbi napokban élénk táviratváltás volt abban a kérdésben, hogy milyen intézkedéseket tesz szükségessé a görögök veresége folytán beállott helyzet. A görög kormány figyelmeztette a szerb és a román kormányt Bulgária állítólagos hadi készülődéseire, s ez a két kormány most országainak arra az esetre való magatartását igyekszik előkészíteni, ha a bolgárok tényleg előnyomulási kísérletet tennének Dedeagacs irányában.
Magyarság, 1922. szeptember 17 / 211. Szám
Hogyan gyártják a szerbek a „hazaárulási“ pöröket
A szabadkai törvényszéken most folyik annak a monstrepernek a tárgyalása, amelyet a szerbek „hazaárulás“ címén indítottak több magyar ember ellen, mert az illetők állítólag Magyarország javára kémkednek. A most folyó tárgyaláson kiderül, hogy hogyan keletkezett ez a hazaárulási per. Az egyik fővádlott, Varga György dr. ügyvéd vallomásában elmondta, hogy a szabadkai rendőrségen hogyan csikarták ki belőle kínzással, veréssel azt a „beismerő vallomást amelynek alapján a nagy bűnpör megindult. — Először — úgymond — november 2-án éjfélkor hallgattak ki. Már maga ez is törvénytelen dolog, mert nem szabad a vádlottat éjjeli kihallgatással zaklatni. Kihallgatásom után át kellett volna adni az ügyészségnek, ami szintén nem történt meg.
Az a vallomás, amely eltér mostani vallomásomtól, úgy történt, hogy a legbrutálisabban vertek a rendőrkapitányok. A kihallgatás éjjelfél kettőtől reggelig tartott. Eleinte jelen volt a főkapitány is s én nem akartam vallani. Később csak négy kapitány maradt ott. Az egyik felhívott, hogy vallják. Újra kijelentettem, hogy a törvény értelmében nem vagyok köteles vallani. Egy perc gondolkodási időt adott, azután a tenyerével jobbról-balról többször arcul vert, majd ököllel ütött. Mikor ez abbahagyta, folytatta a másik, aztán bottal vertek hátha. Én ekkor sem tettem vallomást. Figyelmeztettek, hogy ha nem vallok, következik az erősebb meg veretésem. Hozzám lépett egy rendőrtiszt, megparancsolta, üljek le a padlóra, és vessem le a cipőmet. Megkötözte lánccal a kezemet, térdelni a kezem közé tolták, a kéz és térdek közé botot nyomtak át, gúzsba kötöttek. Erre hanyatt lökött, elővett egy vastag botot s talpaimat alig verte, míg a bot apró darabokra széttört. Egy ütés megvérezte a lábam. A seb nyomai még láthatók.
Amikor a bot eltört, felszólították egy társukat, hogy gumibottal verjen, de ez nem történt meg, hanem ehelyett arra kényszerítettek, hogy egy székbe kapaszkodva táncoljak „csárdást.” Ugráltam mint egy medve, de még ekkor sem tettem vallomást. Ekkor elővezették Ignác Gyulát, elreszketett, sírt, nem tudott állni a lábain és maguk, akik elővezették, kértek számára széket. Miután láttam, hogy én velem így bántak „úriemberek”, nem közönséges rendőrök, féltem attól, hogy nyomorékká teszik s ekkor kezdtem vallani. Tessék, ítéljen a bíróság, hogy ebben a lelkiállapotban tehettem-e összefüggő vallomást, meggondolhattam-e amit mondok. A kihallgatás reggel nyolc óráig tartott. Reggel nyolc órakor jött a főkapitány, aki látta milyen állapotban vagyok. Megparancsolta, hogy húzzam fel a cipőmet, de azt nem bírtam, mert dagadt volt a lábam. A verés következtében két hétig nem tudtam lábamon állani. Kihallgatásomat még aznap este folytatták egész tizenegy óráig, amikor már gondolkodni se tudtam a kimerülésről, hiszen nem is pihenhettem . . .
íme így keletkezett a nagy „hazaárulási per“, amelybe egész sereg bácskai úriembert kevert bele az a vállalási módszer, amelyre a szabadkai rendőrség a pert felépítette. A mostani nyilvános tárgyaláson azután kiderül, hogy a fennen hirdetett nagy „eredmény” semmi más, mint embertelenséggel kicsikart „vallomások” tömege. A szegény meggyötört magyarok, hogy a további kínzásoktól szabaduljanak, kénytelenek voltak „vallani” s kínzóik jegyzőkönyvig vettek, amit akartak. Most kiderül azután, hogy a vádlottak nem is tudták, hogy mi van az általuk aláírt jegyzőkönyvekben, mert ezeket szerb szelvén szövegemlék meg, a vádlottak pedig nem is tudnak szerbül, csak azt tudták, hogy botütések vannak a talpukon.
Magyarország, 1922. szeptember 19 / 212. Szám
A jugoszláv kormány beszüntette a szabadkai kereskedelmi iskola magyar osztályait.
A napokban érkezett meg a közoktatásügyi miniszter rendelete amely beszünteti a a szabadkai kereskedelmi iskola magyar osztályait. A rendelet szerint a nagybecskereki kereskedelmi iskola második és harmadik osztályában ebben a tanévben még magyarul tanítanak. A rendelet egy szóval sem tesz említést arról, hogy Becskereken megnyithat-e az elsőéves magyar osztály.
Nemzeti Ujság, 1922. szeptember 22 / 215. szám
A kormány követeli a püspökkinevezési jogot Vatikántól
A Vatikánnal kötendő konkordátumról tárgyaló vegyes bizottság munkája már befejezéséhez közeledik. Tudósitónk értesülése szerint a beogradi kormány követelései két pontban foglalhatók össze:
- A katholikus templomokban engedtessék meg a misék liturgiai részének ószláv nyelven való mondása mint az már Dalmáciában régóta szokásban van.
- A jugoszláv kormány nevezhesse ki maga, a szentszék hozzájárulásával az egyházi főméltóságokat (püspököket, érsekeket).
Ismét két magyar iskolát szüntettek be
Megírtuk, hogy a közoktatásügyi minisztérium beszüntette a suboticai felsőkereskedelmi iskola magyar osztályait és így a Vajdaság- egyetlen magyar kereskedelmi iskolája a becskereki felsőkereskedelmi lett. Amint azonban becskereki tudósítónk jelenti, most veszélyben van a becskereki magyar kereskedelmi is, mert a magyar osztályok csak úgy tarthatók fenn, ha a bácskai magyar anyanyelvű tanulók felkeresik és mielőbb igyekeznek Becskereken elhelyezkedni. Értesülésünk szerint eddig egyetlen egy bácskai magyar tanuló sem iratkozott be a becskereki kereskedelmi iskolába és így az a veszély fenyegeti a még megmaradt egyetlen magyar kereskedelmi iskolát, hogy kellő számú hallgató hiányában azt is megszüntetik.Az erőszakos iskolapolitika második áldozata a most beszüntetett becskereki magyar polgári iskola.
A Vajdaság fizeti a legtöbb adót
.A „Sluzsbene Novine“ 202. számában érdekes összehasonlító táblázatot közöl az állam bevételeiről tartományok szerint és ezekből kitűnik, hogy a Vajdaság, amely sem terület, sem lakossága lélekszámára nézve nem áll első helyen, vezető pozíciót foglal el az állami bevételekhez való hozzájárulás tekintetében. Ez év első hét hónapjában ugyanis a bélyegjövedelem a Vajdaságban 52 millió dinárral haladja felül a többi tartományokét, a fogyasztási adók utáni jövedelem pedig az elmúlt év ugyanazon időszakában 31 és fél millióval több a Vajdaságban, mint másutt. A Vajdaság tehát a hivatalos lap szerint is az ország kincsesbányája, ha adókról és jövedelmekről van szó.
Délbácska, 3. évf. 1922. szeptember 22. 210. sz.
Plamenac, Montenegró régense és miniszterelnöke.
Rómából a következő mulatságos helyzetkép érkezett a Rómába menekült Montenegró belügyeiről: Montenegrónak szerb uralom alá jutása óta a kormány Rómában működött tovább, míg Milena királynő Franciaországban Cap D’Antibesben tartózkodik, s unokája Mihály herceg nevében, mint régens uralkodik. Amikor Vučetić tábornok, Montenegró miniszterelnöke meghalt, Plamenac Jovan volt miniszter kérte a királynőt, hogy dezignálja őt miniszterelnökké. A királynő azonban Gvozdenović washingtoni montenegrói követet bízta meg az új kormány megalakításával. Plamenac ezért, mialatt a montenegrói vezető személyiségek a királynő környezetében voltak, húsz fegyveres emberrel elfoglalta a római montenegrói konzulátust s kikiáltotta magát miniszterelnöknek, sőt egyúttal régensnek is. Az új régens manifesztumot bocsátott ki, melyben azzal törekedett igazolni magatartását, hogy Milena királynőt árulással vádolta, amiért Belgráddal tárgyalt. Plamenac, noha a montenegróiak részéről sem talált általános támogatásra, még mindig uralmon tartja magát, azonban valószínűnek tartják, hogy az olasz kormány közbelép.
Magyarság, 1922. szeptember 27 / 219. szám
Tapéta – Bánffy párisi palotájába
Balatonfüreden gyógykezelnek most egy menekült magyart, akit a szerbek félholtra vertek, állandó rohamai vannak, testileg-lelkileg roncs, úgy, hogy még fürdenie is csak orvosi felügyelet alatt szabad. Mikor olvasta, hogy Bánffy Miklós gróf külügyminiszter számára néhány millió frankért követségi palotát vásárolt a magyar kormány, fölutazott Budapestre, eljött a Magyarság szerkesztőségébe s innen az alábbi üzenetet küldi Bánffy Miklós grófnak, leendő párisi követünknek.
Kegyelmes uram ! Jobban szerettem volna, ha párisi palotájának díszítése helyett velünk, véresre vert magyarokkal foglalkozott volna. Messze vagyok Páristól, nem tapétázhatom ki palotáját orvosi látleletekkel, amelyeket magyar hatósági orvosok vettek fel olyan magyaroktól, akiket a szerbek vertek meg, a magaméból azonban elküldöm Önnek — tapétának — a palota házavatási ünnepélyére a következő részleteket :
Zalaegerszeg, városi kórház, Orvosi Látlelet és Vélemény. Kiállíttatott Zalaegerszegen Schrantz Elek 35 éves, r.kat vallású, alsólendvai (szerb megszállt terület) lakos, mozgóképszínház tulajdonos és kereskedő elszenvedett testi sérüléseiről. Tényvázlat: Schrantz Eleket magyar érzületének gyanúja matt lakásáról éjjel 11 órakor szerb katonák elhurcolták, Varasdra szállították és ott a 36. gyalogezred laktanyájában Grahovecz szerb őrmester, Vuković és Kostić detektívek, Sokolić szerb kapitány és Nikolajević szerb ezredes gumibottal, puskával, székkel, sétabottal, ököllel bántalmazta. Majd letérdeltették, térdhajlásán keresztül puskát fektettek, arra két őrmester ült s szerb katonák puskatussal verték a hátát. Mikor előre bukott, Sokolić kapitány mindig mellbe rúgta, mig csak el nem ájult. Mikor magához tért, akkor szájakkal a lábakhoz erősített puskán a levegőbe emelték, a puskatus körül forgatták, minden fordulatnál megfeszítették és hirtelen elbocsátották, négyszögletes gumibottal orrba verték, míg el nem ájult. A pofozásba jobboldali dobhártyája az első nap megrepedt. Naponta háromszor kikötötték és gumibottal ájultra verték.
Az orvosi lelet 16 pontban sorolja fel a testén talált sebeket. Csak a főbbek: balarca sötétkék dagadás, jobb szeme oly duzzadt, hogy szemét ki sem tudja nyitni, homloka kékesvörös, feje tetején és nyakszirtjén ökölnyi kékvörös, fájdalmas daganat, két válla csupa kékvörös duzzadás, amely végighúzódik az egész háton és két karjára. Mellkasán tenyérnyi, sávszerű sötétkékvörös sávok és csikók, oldalbordáin ökölnyi duzzadások, a jobb csípőn kékes-vörös daganatok, mindkét combon sötétkék, duzzadt, elszínesedett fájdalmas zúzódások, mindkét térdhajlásban a bőr csaknem fekete szinű, foszlott, lábikráin kék-vörös sávok, a jobbfül dobhártyája repedt, a sérült élverése 120, gyenge, kábult, öntudata zavaros, időnkint rohamokban megnyilvánuló szívdobogása van. A beteg nehezen lélegzik.
A sérülések tompa eszközöknek nagy erővel és kiterjedt mértékben való behatásától eredhettek, életveszélyesek. Jobbfülére hallását elveszti, a bántalmazások maradandó idegbetegség megindítóivá válnak. Aláírás: Bakó Tivadar dr., vármegyei kórházigazgató főorvos, tb. vármegyei tiszti orvos, kir. törvény-széki orvos.
Kegyelmes Uram ! Hogy ki vagyok, arra nézve idézem kezem közt lévő írásaimból Kovács Jenő dr. zalabaksi főszolgabíró hivatalos erkölcsi bizonyítványából a következő részt:
— »… törhetetlen magyar és harcos viselkedésével alulírt hatóság örök elismerését érdemelte ki a mindenkori időkre…«
Eddig van. Ez a kisebbségek védelme. Még csak annyit, hogy mozimat, fényképészeti és varrógépüzletemet, négyszobás lakásomat és bútoraimat szétrabolták, amely hivatalos becslés szerint összesen négymillió szerb koronát ért.
Párisi palotájában remélhetőleg béke vár Önre, nyugalom és fényes estélyeit nem fogják zavarni hasonló lappáliákkal
Kegyelmességednek alázatos szolgája. Schrantz Elek.
Belgrád kardcsörtetése
Belgrádból jelentik, hogy Pešić tábornok, a szerb vezérkar főnöke, aki nemrégen tért vissza Londonból, kihallgatáson jelent meg a királynál. A parlamenti pártok vezérei egybegyűltek a helyettes miniszterelnöknél, hogy a pillanatnyi helyzetről s a szükségesnek látszó intézkedésekről tanácskozzanak. Ezen a tanácskozáson részt vett a pénzügyminiszter is, aki felhatalmazást kért rendkívüli kölcsön fölvételére, melyet a legközelebbi időben akar igénybe venni. Az újságok felsőbb sugalmazásra azt követelik, hogy küldjenek szerb expedíciót Konstantinápoly ellen s akadályozzák meg Tráciának török kézre való visszaadását.
A szerb újságok szokás szerint most is hemzsegnek a hazugságoktól, így a többi között azt híresztelték, hogy Bulgária elrendelte a mozgósítást, de ezt a hírt a bécsi bolgár követség ma egyik hivatalos közlésében határozottan megcáfolta.
Magyarság, 1922. szeptember 30 / 222. szám
A Magyar Párt és a szerb sajtó
Közöltük már régebben, hogy a szerb megszállású területen, az úgynevezett Vajdaságban a magyarság politikai párttá szervezkedett. A Magyar Párt a múlt vasárnap tartotta alakuló gyűlését. Érdekesen foglalkozik ezzel az alakulással a Balkán c. szerb lap, amely gyűlölködéssel eltelve a következőket írja:
„A napokban a vajdasági Zentán megtartották a Magyar Párt gyűlését. Ez alkalommal határozatot hozok, amelyben követelik a Vajdaság autonómiáját. Hazánk magyarjainak ez a vakmerő követelése közvetlenül az állam léte ellen irányul.
A magyarok, amíg az Osztrák- Magyar birodalomban a mi népünkön és más népeken uralkodtak, nem engedték meg a bármiféle autonómiának még a gondolatát sem. Ma azonban ők a mi államunkban, bár jelentéktelen kisebbségben vannak és nemzeti területünkön csak a múlt rendszerének a maradványai, előírásokat akarnak szabni ahelyett, hogy hálásak lennének, hogy a győzelem is felszabadulás óráiban haragos és igazságos büntetés nélkül hagytuk őket.
Sokkal jobb és hasznosabb lesz nekik, ha magatartásukat hozzánk és az államhoz mérik, mert kihívásaikat nem fogjuk tűrni. Meg kell elégedniük azokkal a jogokkal, amelyeket a békeszerződés ad nekik, valamint a törvényes jogokkal, amelyekkel minden polgárunk rendelkezik.
Az autonómiáért való mozgalom és az állam szétszakítása, a mi nemzetünk fiainak sincs megengedve, annál kevésbé a magyaroknak. Ha nem tetszik nekik nálunk, kiköltözhetnek Magyarországra”.
A Balkánnak e cikkéhez a szabadkai Hírlap a következő megjegyzéseket fűzi:
A Balkánnal nem érdemes vitatkozni. Elfogultságánál csak a gyűlölködése nagyobb. Ezért felesleges a ferdítéseit helyreigazítani és ijesztgetéseit komolyan visszautasítani. Cikkét csak azért közöljük, hogy a jugoszláviai magyarság lássa, hogy még mindig lehet így írni és hogy ebből a tényből a szükséges következtetéseket levonhassa.
Friss Hírek, 1922. szeptember 27 / 223. szám
Iskolák, ahova padot is a tanulók visznek magukkal
Idestova fél esztendeje lesz annak, hogy a szerbek Alsótanya megszállva tartott részeit kiürítették. Utána a sorozatos ankétozások indultak meg a kultuszminisztérium és a szegedi tanfelügyelőség között, hogy az iskolákat, számszerint hatot, amelyek ezen a területen vannak, hozzák rendbe. A szerbek ugyanis távozásuk alkalmával teljesen hasznavehetetlenné tették ezeket az épületeket. A berendezést teljesen elhordták, amit pedig elvinni nem tudtak, összetörték, szétrombolták.
A szegedi tanfelügyelőség még június havában felírt a kultuszminisztériumba, hogy a kijavításokra szükséges összeget a legsürgősebben utalja ki, mert az új iskolaév közeledik. A kultuszminiszter június havában értesítette a szegedi tanfelügyelőséget, hogy a javításokra négymillió koronát megszavazott. Ez az összeg azonban mindezideig nem érkezett meg, úgy hogy a tanítás Gombkötő Antal tanfelügyelő szerint az elrongált és minden szükséges berendezést nélkülöző iskolákban csak a legnagyobb nehézségek árán lehetséges. Az iskolákban padok egyáltalán nincsenek. A tanfelügyelőség a padhiányon úgy igyekezett segíteni, hogy kötelességévé tette a sifileknek, hogy gyermekeiknek zsámoly szeressenek be.
A tanítás szempontjából igen hátrányos ez az újmódi pedagógiai rendszer, mert a tanulók a térdükön írnak és órákon keresztül ülnek a legkényelmetlenebb helyzetben.
Tél idejére megfelelő tüzelőanyag sem áll rendelkezésre, leghátrányosabb azonban, mint fentebb mondottuk, az, hogy berendezés nincs s így az iskoláztatás megfelelő eszközök hijján rövid időn belül lehetetlenné válik.
Értesülésünk szerint Budapestről tanyai iskolák felülvizsgálatára, kormánybiztos fog Szegedre érkezni s így reményünk van arra, hogy a tanyai iskolamizériák végre is megszűnnek.
Friss Hírek, 1922. szeptember 27
Szerb kémeket fogtak.
Bajáról jelentik, hogy ott a napokban két szerb kémet fogtak el, akiket a rendőrség vett őrizet alá. Tegnap délben a két szerb szökni próbált, de az őrség észrevette és utánuk lövöldözött. Az egyiket elfogták, a másiknak sikerült elmenekülnie, az elmenekült kémet, aki szerb főhadnagy, a katonaság, a csendőrség és rendőrség nyomozza.
Friss Hírek, 1922. szeptember 30
Kinevezik a bácskai püspököt
Budanovics Lajos szabadkai plébános lesz a püspök, a püspökség székhelye Szabadka
A délvidéki római katolikus hívei egyházi tekintetben még mindig a kalocsai érsekség és részben a pécsi és temesvári püspökség fennhatósága alá tartoznak. Mint már megírtam, szó volt arról, hogy addig, amíg a püspökség betöltésének kérdése el nem dől, a Vatikán adminisztrátort nevez ki a Bácska területén alakítandó új egyházmegye élére. Az adminisztrátor kinevezése és működése azonban nagyon rövid idő alatt tárgytalanná és fölöslegessé válik, mert igen jó forrásból nyert értesülésem szerint rövidesen megtörténik az új egyházmegye megszervezése és ezt nyomon követi természetesen az új püspök kinevezése is. A Vatikánnal ugyanis most folynak a tárgyalások és ha a megegyezés létrejön, megtörténik a püspök kinevezése, is és az új püspök Budanovics Lajos szabadkai plébános lesz. Budanovics kinevezése ellen egyes radikális (Pašić-párti) politikusok állást foglaltak ugyan, mivel a püspökjelölt bunyevác származású, márpedig a bunyevácok közismertek intranzigens ellenzéki és magyarbarát, sőt autonómista törekvéseik és magatartásuk miatt; azonban az intervencióra maga Momčilo Ninčić dr. külügyminiszter kereken kijelentette, hogy az elkésett, Budanovics kinevezéséről nem lehet eltekinteni, mert Rómában határozottan őt kívánják püspökké kinevezni.
Budanovics érdekében állítólag Várady E. Árpád kalocsai érsek interveniált leghatékonyabban a Vatikánnál. Budanovics az érsek föltétlen bizalmát bírja még abból az időből, amikor Magyarországon kommunista uralom volt és Kalocsán az érsek személyét és életét veszedelem fenyegette. Budanovics ekkor a legteljesebb vendégbarátsággal ajánlotta föl az érseknek, hogy jöjjön át jugoszláv területre, hogy megmeneküljön a kommunisták zaklatásaitól, akik életét veszélyeztették. Az új püspökség székhelye még nincs véglegesen megállapítva, bár bizonyos az, hogy e tekintetben egyedül és kizárólag csak Szabadka jöhet számításba. Még egy fontos probléma vár ezenkívül megoldásra, ez pedig a püspöki jövedelmek kérdése.
A püspökség részére elegendő jövedelmet biztosítana a kalocsai érsekségnek a Bácskában levő földbirtoka. Az érsekségnek Bács község határában 20.100 katasztrális hold földbirtoka van és másutt is vannak kisebb érsekségi birtokok. Ezek a földek azonban agrárreform alá esnek és ha azt akarják biztosítani, hogy az új püspök és a püspöki káptalan méltóan, reprezentálja a délvidéki katolikus hívőket, fel kell oldani a lefoglalt területeket az agrárreform alól. Ez a kérdés még valószínűleg sok heves vitát és nagy küzdelmet fog provokálni a belgrádi parlamentben.
Lajčo Budanović (Budanovics Lajos)
Nemzeti Ujság, 1922. szeptember 5 / 201. Szám
Ahol az egyházközség magánlakásoknak adta ki az iskolát.
A budai szerb püspök a szegedi görögkeleti szerb iskola felszabadítását most átiratban kérte a vallás- és közoktatásügyi minisztertől. Az iskola ugyanis már több, mint egy éve szünetel, mert az iskola helyiségét magánlakásoknak foglalták le. Érdekes a Szegedi Táj Nemzedék tájékoztató híradása, hogy a budai szerb püspöktől panaszba tett iskola helyiségeit éppen a szegedi szerb egyházközség adta ki magánlakásoknak.
Magyarság, 1922. szeptember 2 / 199. szám
