Az orosz hatalom befolyása szinte mindenhol csökken
A két legbiztosabb jele annak, hogy megingott egy ország nagyhatalmi státusza: Miközben a befolyási övezete egyik felén egyre jobban belegabalyodik egy néhány naposra tervezett, de már hónapok óta tartó háborúba, a másik végén egyszerre két helyen kezdődnek harcok, a másik, hogy az általa dominált biztonsági szervezet egyik tagállama egyszerűen lemondja a „Megbonthatatlan Barátság” néven tervezett közös hadgyakorlatot.
Vlagyimir Putyin Oroszországával mindkettő megtörtént 2022 őszén.
Miközben a februárban Ukrajna ellen indított orosz invázió egyik célja éppen a dicső szovjet birodalom régi fényének helyreállítása volt, Moszkva befolyása mára kisebb lett egykori birodalmában, mint Putyin két évtizedes uralma alatt bármikor.
Az ukrajnai háborúból az egykori Szovjetunió tagállamaiban is ugyanazt a tanulságot vonták le, mint a világon mindenhol: Putyin Oroszországa egyáltalán nem olyan erős, mint amilyennek korábban gondolták. Se katonailag, se gazdaságilag, se politikailag.
Amikor egy nagyhatalomról ez kiderül, törvényszerű, hogy befolyási övezetében megkezdődjön a helyezkedés, a régi sérelmek törlesztése, az új szövetségek keresése – akár a gyengülő nagyhatalom ellenében is.
2022 őszére az egykori szovjet erő annyira megkopott, hogy a gyakorlatilag orosz csatlóssá vált, területét és haderejét az Ukrajnát pusztító putyini hadigépezetnek átengedő Belaruszon kívül nem maradt olyan ex-szovjet tagállam, amely teljes mellszélességgel kiállna Moszkva mellett.
Még Minszkből sem ismerték el a Kelet-Ukrajnából kiszakított Luhanszk és Donyeck megyék Oroszországhoz csatolását.
(444.hu nyomán, fotó: Telex)
