Vučić azt mondta, „egy olyan anyát sem ismer, aki háborúba küldené a fiát” (De…)
Aleksandar Vučić szerb elnök tegnap esti zavaros monológja során, amelyet a Prva TV-n adott elő, egyebek között kiemelte, hogy számára a béke a legfontosabb.
Szerbia folyamatos fegyverkezését ezúttal is azzal magyarázta, hogy ily módon akarják elriasztani az esetleges ellenséget.
„Ismer-e olyan anyát, aki háborúba küldené a fiát? Én nem”, mondta a képmutató önkényuralkodó
(aki „megfeledkezett” arról, hogy a kilencvenes években propagandafőnökként – a társaival együtt – hozzájárult ahhoz, hogy a fiatalok százezreit hurcolják a véres balkáni frontokra. Köztük rengeteg délvidéki magyart is).
Hozzáfűzte: „Nekünk férfiaknak az ötödik-hatodik sör után könnyű erről beszélni. Az anyák viszont nem akarják koporsóban visszakapni fiaikat”.
(Hát, igen: az iszákos szájhős szerbeknek, mint amilyen ő is, nem nehéz vagdalózniuk.)
Vučić azt is mondta: bármikor visszavonulhatna, amivel az ország hattól kilenc hónapot nyerhetne, de ezt nem fejtette ki részletesebben.
Az biztos, hogy távozásával az ország nem hat-kilenc hónapot nyerne, hanem annál sokkal többet,
hiszen nála sötétebb politikai kreatúrát nehéz elképzelni.
Monológjából nem derült ki, bevezeti-e az Oroszország elleni szankciókat, de nem zárta ki ezt a lehetőséget. (Valószínűsíthető azonban, hogy ezt mégsem teszi meg, hiszen Szerbia amolyan orosz-kínai gyarmatra emlékeztet.)
Mondani sem kell, hogy ezúttal is kitért a Szerbia elleni 1999-es évi bombázásra. Szidta az akkori európai és amerikai vezetőket, akik szerinte kétezer ember halálért felelősek. (Nem derült ki, honnan szedte ezt a számot. Arról persze „megfeledkezett”, hogy a bombázást – a Human Rights Watch szervezet és az UNHCR adatai szerint – több ezer koszovói albán polgár szerbek általi meggyilkolása és mintegy nyolcszáz ezer albán civil elűzése, kitelepítése előzte meg.)
(fotó: TV Prva, cenzolovka.rs – régebbi kép)