100 éve írták: „A szerb oktatásügy a Délvidéken teljesen meg akarja ölni a magyar kultúrát“
100 éve írták a lapok:
Hogyan zárják le a magyar iskolát a szerb megszállású területen?
Ismeretes, hogy a szerb megszállott területen lehetőleg megakadályozzák a magyar iskolák fenntartását. Erre különféle ürügyeket használnak. Az egyik ürügy például az, hogy a német nyelvű tanulók alapjában véve nem magyarok és így miattuk magyarnyelvű iskolát fenntartani nem lehet. A délvidéki magyarok ezt az eljárást gúnyosan névvegyelemzésnek mondják.
Mint más Becskerekről jelentik, az egész Bánság magyar és német lakosságát súlyosan érinti a becskereki iskolahatóság legutóbbi intézkedése, amelynek eredménye a Miasszonyunk zárdájában felnartott polgári iskola bezárása. Eleinte azt hitték a magyarok, hogy ez az iskola talán elkerülte az iskolai hatóság figyelmét, de sajnos nem így történt. Itt is pontosan megvizsgálták az egyes osztályok tanulóinak névsorát, gondosan kiselejtezték a német anyanyelvű tanulókat az osztályokból, azután megállapították, hogy a felekezeti iskolában megmaradt magyar anyanyelvű tanulók létszáma nem üti meg azt a mértéket, amit a közoktatásügyi miniszter meghatározott. Ennek értelmében aztán még a keddi nap folyamán beszüntették a zárda polgári iskolájának működését, ezzel megfosztva egy csomó diákot a tanulmányának további folytatásától. A szülők, amint értesültek erről, elhatározták, hogy lépéseket fognak tenni az iskola újból való megnyitása érdekében és valószínűleg személyesen is fel fogják keresni a közoktatásügyi minisztert, hogy kérésüket előadják.
(Friss Hírek, 1922. október 3)
Csak egyetlen magyar gimnázium lesz a szerb megszállású területen
A Délvidéken levő összes gimnáziumokban, mint szabadkai tudósítónk jelenti, megszüntették a magyar nyelvű előadásokat. Eddig párhuzamosan szerb és magyar előadásokat tartottak. A szerb kormány azonban úgy találta, hogy nincsen annyi magyar diák, hogy számukra magyar előadásokat is tartsanak és ezért Svetozar Pribičević közoktatásügyi miniszter rendeletet küldött az iskolaigazgatóknak, amely szerint a magyar diákok ezentúl magyarul csak a zentai gimnáziumban tanulhatnak. A rövid rendelet szövege a következő:
A közoktatásügyi miniszter ez évi szept. 22 én kelt 14689—922 számú rendeletével elhatározta, hogy azokat a diákokat, akik tanulmányaikat magyar oktatási nyelven óhajtják folytatni, a zentai gimnáziumba utasítsák, azokat pedig, akik német nyelven akarnak tanulni, a zsombolyai gimnáziumba utasítsák.
A rendelet nagyon élénk bizonyítéka annak, hogy mennyire respektálják a szerbek a nemzeti kisebbségek jogait.
(Friss Hírek, 1922. október 3)
A vagonlakók érdekében még semmiféle lépések sem történtek
A vagonlakó menekült családok három keserves tél után végre abba a szerencsés helyzetbe kerültek, hogy csaknem mindanyiuknak egészséges, tiszta és új lakásokat ajánlott föl a város. A felhívást a lakások elfoglalására a napokban már meg is kapták a menekült vagonlakók. Sajnos azonban, csak ajánlatot kaptak, a lakásokat nem foglalhatják el, mert azoknak olyan nagy az áruk, hogy megfizetni a szegény során menekültek képtelenek.
Tegnap a hűvös, esős időben látogatást tettünk a menekültek között, akik az átélt szenvedésekről már panaszkodni sem tudnak. A Szeged-állomáson a nyolcadik vágányon vannak a menekültek vagonlakásai. A sáros kis létrákon a mocskos esővíz csurog alá, egy élő lelket sem lehet látni a vagonok lakói közül. Az első kocsinál megállunk és megzörgetjük az ajtót. Egy nagyobbacska leány tolja félre a nehéz vagonajtót. Az arca sápadt s mezítelen karját a hideg libabőrösre csípte. Bent épp úgy esett az eső, mint kint. Elmondotta, hogy a családfő munkára ment, az édesanyjuk pedig lakás után szaladgál. Nem régóta, csak két is fél éve laknak a vagonban.
Egy másik vagonnál is megállunk. Idős asszony, börtönőr felesége fogad bennünket, aki éppen a nagymosást végezte. Vízért nem igen kellett ellátogatni a távoleső kúthoz, mert a vagon tetején ebből elég bőven folyt be. Az asszony bunyevác, aki tört magyarsággal átkozta a szerbeket, akiknek köszönhette, hogy most vagonban kell szenvednie.
— Van lakás, de 18.000 korona, ki bírja ezt megfizetni? — mondotta az asszony.
Kerek három éve laknak vagonban.
Egy főkalauz felesége — aki szomszédolni jött át — elmondotta, hogy szintén három éve lakik vagonban. Most alkalma lenne végre lakáshoz jutni, de a 180.000 koronás lakbért nem tudják megfizetni Majdnem minden nap odajár lakást keresni, de eddig eredménytelenül.
Egy vasúti raktárnok felesége sírva panaszolta el, hogy őneki is felajánlották a 18 ezer koronás kislakást, de nincsen pénze, hogy megfizethesse. Az urának az évi lakbére összesen 600 korona, de szívesen ráfizetne — úgymond — 200 koronát havonta, csak már lakásba volna költözni.
Megtudtuk azután, hogy — bár a hideg ősznek még csak az elején vagyunk — csaknem minden vagonlakásnak van betege.
Érdeklődtünk a menekültügyi hivatal vezetőjénél, hogy történt-e már valami érdemleges intézkedés a vagonlakó menekültek elhelyezésére vonatkozólag. Erre a következő választ kaptuk:
A menekültügyi hivatal a közelmúltban indított akciót a baraklakások megjavításának érdekében, azonban ez csakhamar kátyúba jutott, mert a város, a túl magas költségvetésre hivatkozva, elutasította a tervet. Az ügy most a népjóléti miniszter előtt fekszik, ahonnan ezideig még semmi válasz sem érkezett le. Ami a vagonlakókat illeti, az ő érdekükben ez ideig még semmi lépés sem történt, noha a kislakásokat állítólag az ő céljaikra építették. A túl magas lakbérek miatt azonban vonakodnak a lakásokba beköltözni, ami érthető is.
A nyomor enyhítésére azonban Aigner Károly dr főispán úrtól ígéretet kaptunk arra nézve, hogy a menekült munkanélküli iparosok és rokkantak a munkaközvetítő után téli foglalkozáshoz fognak jutni így szintén a nők is. A többgyermekes családanyák, akik gyermekneveléssel vannak teljesen elfoglalva, segélyben fognak részesülni.
Mindezeket mi igen humánus intézkedéseknek tartjuk, azonban itt volna már az ideje annak, hogy a sokat szenvedett vagonlakók végre már emberhez méltó lakásba kerülnek.
(Friss Hírek, 1922. október 4)
A zágrábi mezőgazdasági kiállítást bojkottálták a horvátok.
Szeptember 17-én mezőgazdasági kiállítást rendezett Pacelj szerb földmívelésügyi miniszter Zágrábban. A kiállítás ellen a horvátok oly hatalmas sajtóhadjáratot indítottak, hogy a zágrábi kiállításon csak Pacelj miniszter és kíséretei jelentek meg. A bojkott kellemetlenül érintette a szerb kormányköröket.
(Friss Hírek, 1922. október 5)
Verekedés a nóta miatt,
tegnap este a Futaki-úti Fehér Ökör vendéglőben egy kisebb, magyarokból álló társaság mulatozott, amelynél természetesen nem hiányzott a cigány és a nóta sem. A magyar nóta egy, a szomszédos asztalnál ülő, fiatalemberekből álló társaságot annyira „felizgatta“ hogy hamarosan belekötöttek a csendesen nótázókba. Az alkohol gőze mellett kiélezett nemzetiségi ellentétek ilyen formában való tárgyalása az utcán is folytatódott, miután a magyarokból álló asztaltársaság az oktalan provokáció elől a távozással akart kitérni. Az utcai verekedés zajába beledördült néhány revolverlövés is. Az éjjeli háborúnak néhány perc múlva a rendőrkardlap vetett véget. A verekedőket a rendőrségen leigazoltatták s megindították ellenük az eljárást. Ma már aligha emlékeznek :— kialudva a mámort — a Futaki-úti háború részleteire.
(Délbácska, 3. évf. 1922. október 7. 223. sz.)
„Nemzeti történelem“.
Stanoje Stanojević a beogradi egyetem történelem tanára kiadta Nemzeti történelmét az elemi iskolák nem szláv tanulói számára. A könyvet a közoktatásügyi tanács jóváhagyta és tankönyvül ajánlotta. Nem sokára meg fog jelenni ugyancsak Stanojević tollából a középiskolák részére megírt Nemzeti történelem is.
A magyar szülők
küldöttsége ezelőtt egy hónappal Pribičević közoktatásügyi minisztertől ígéretet kapott arra vonatkozólag, hogy felül fogja vizsgálni a novisadi magyar gimnázium ügyét, s a lehetőséghez képest orvosolni fogja a magyar szülők sérelmeit. A küldöttség járás és a szokásos miniszteri ígéret óta egy hónap múlt már el, de ebben az ügyben még nem történt semmi.
A kereszténység terjedése Kínában
Sanghaiban nemrég tartották meg az első egyházi kongresszust. Az értekezleten ezerkétszáz képviselője vett részt a katholikus egyháznak. Az egybegyűltek között igen sok volt a kínai, de nem hiányoztak az európai hittérítők sem. A tanácskozásról a kongresszus a hiteles statisztikák alapján megállapította, hogy a legutóbbi évben 366.000 lélekkel szaporodott a kínai keresztény hívők száma és így minden ezer kínaira egy megtért esik.
Délbácska, 3. évf. 1922. október 10. 225. sz.
Villanyvilágítás az újvidéki plébánia templomban.
A beltéri kath. plébánia templomban csak gázvilágítás volt bevezetve. Miután azonban a gázgyár már évek óta nem működik, acetilénnel világították a templomot. A hitközségi képviselőtestület legutóbbi ülésén elhatározta, hogy a templomba bevezettetik a villanyt.A szerelési munkálatokat tegnap már meg is kezdték.
Délbácska, 3. évf. 1922. október 11. 226. sz.
Bács- és Torontálmegyéket a belgrádi kerülethez csatolják
A szerb kormány elhatározta, hogy Bácska és Torontál főispáni székét nem tölti be, mert új kerületi beosztás lép életbe. A belgrádi kerületbe olvasztják be a megszállott Bácskát és Torontál megyét is. Az új kerület élére Milorad Vlaškalin dr. belügyi osztályfőnököt állítják.
Rendbehozatja a magyar állam a szerbek által elpusztított iskolákat
A két évig megszállva tartott alsótanyai területen a szerbek, számítva arra, hogy ki kell nekik üríteniök ezt a részt, nem kíméltek semmiféle értéket. Nemcsak gazdasági épületeket romboltak szét és vitték el magukkal a felszereléseket, hanem nem átallották elpusztítani és kifosztani a megszállott területen levő iskolákat sem. Emiatt mindeddig nem kezdődhetett meg az alsótanyai iskolákban a tanítás; most is, a múlt hónap közepén csak úgy tudták megkezdeni a tanítást, hogy a tanuló ifjúságot kérte fel az iskola vezetősége arra, hogy széket, vagy zsámolyt hozzanak magukkal. A kis diákok, mint megírtuk, székeken és támasz nélküli zsámolyokon ülnek órákon keresztül s ez a körülmény természetesen hátrányos a kisgyermekek egészégére. Az alsótanyai iskola rendbehozása most több mint kétmillió koronába kerülne, mert egy iskolapad beszerzése hétezer korona. Miután az épület rongálódottsága következtében a téli hónapokban nem lehetne ott tanítást tartani, mielőbb szükséges volna az iskolaépületnek kijavítása és a tantermek megfelelő felszerelése. A tanyai iskolák az állam hatáskörébe tartoznak és ennélfogva csakis a kultuszminisztériumtól várható a szerb vandalizmus nyomát magán viselő iskola iskola rendbehozása.
Gombkötő Antal tanfelügyelő nemrégiben a megszállás alól felszabadult iskolák kijavíttatása ügyében Budapestre utazott, hogy a kultuszminisztériumban élő szóval is referáljon a magyar közoktatást ért károkról. Számiban felterjesztésre, amelyekben az iskolák rendbehozatalát kérték, a kultuszkormány még nem reagált. Gombkötő tanfelügyelő személyes utánjárásának eredményeként megígérték a kultuszminisztériumban, hogy a szegedi államépítiszeti hivatalt utasítják az elpusztított iskola épületek mielőbbi rendbehozatalára.
A javítások költsége, mint fentebb jeleztük két millió koronánál is többe fog kerülni a mai anyagárakat és munkabéreket véve figyelembe. Ha azonban továbbra is halasztják az iskolák rendbehozását, akkor jóval több lesz a költség, júliusban, közvetlen a szerb megszállás megszűnte után alig 6-0.000 korona kellett volna ahhoz, hogy az alsótanyai iskolát a tanításnak megfelelő állapotba hozzák.
(Friss Hírek, 1922. október 11)
Jugoszlávia kincsesbányája.
A szerb hivatalos lap érdekes összehasonlító táblázatot közöl az SHS állam tartománykénti bevételeiről. Az adatokból kitűnik, hogy Bácska, amely sem területét, sem népességét tekintve nem áll első helyen, vezet az állami bevételekhez való hozzájárulás tekintetében. Ez év első hét hónapjában ugyanis a bélyegjövedelem Bácskában 32 millió dinárral haladja meg a többi tartományokét, a fogyasztási adók jövedelme pedig az elmúlt év ugyanazon időszakában 31,5 millió dinárral több a Bácskában, mint másutt.
(Friss Hírek, 1922. október 15)
A szerb kultúrpolitika
Szabadkáról jelentik. A szerb közokatásügyi kormány a Délvidéken teljesen meg akarja ölni a magyar kultúrát. A folyó tanév elejével valamennyi kereskedelmi iskola magyar osztályait megszüntették. A magyar gimnáziumok közül csak a zentait hagyták meg, így most csak két nemzetiségi iskola van Bácskában , a zentai magyar és a zombori német gimnázium.
Ez a brutális nemzetiségi kultúrpolitika újabb erőt adott a kétségbeesés szélén álló magyarságnak. Minthogy így csak néhány földbirtokos magyar járathatja gyermekét középiskolába, a délvidéki magyarság mozgalmat indított a szegénysorsú magyar diákság felsegélyezésére.
(Friss Hírek, 1922. október 17)
A szerb hadügyminiszter províziója
A Der Morgennak táviratozzék Belgrádból. Egy, a szerb hadügyminisztérium által kiküldött bizottság néhány nappal ezelőtt 35 millió töltényt rendelt a hirtenbergi patrongyárban. A Tribuna és a Politika leleplezték, hogy a gyár nemcsak a bizottság tagjainak, hanem a hadügyminiszternek is províziót volt kénytelen fizetni.
A hadügyminiszter másfélmillió dinárt kapott egy hozzá közelálló hölgy közvetítésével egy bécsi nagy bank jótállási levele alapján. A botrányos ügy leleplezése Belgrádban óriási feltűnést keltett. A tölténygyár igazgatója, aki a napokban Belgrádban időzött, kénytelen volt a tölténypanama által előidézett felháborodás miatt a várost sürgősen elhagyni.
Az olasz fascisták újabb puccsra készülnek Fiume ellen
A Pašić-kormány lapjainak egybehangzó jelentése szerint az olasz fascisták újabb államcsínyre készülnek Fiuméban. 80 ezer fascista van útban Fiume felé azzal a szándékkal,hogy megszállják a várost és megakadályozzák a rapallói szerződés végrehajtását. Spreafico tábornokot, ki jeleneg Itáliát képviseli Fiuméban, legközelebb felmentik állásától.
Tízmilliós csalással vádolják a zentai volt polgármestert.
Szabadkáról jelentik : Zenta városa szombaton tartotta közgyűlését, amelyen az ottani villamos vasút telepének eladása került először szóba. A tanácsi javaslat az volt, hogy a közgyűlés ne vegye tudomásul az eladást. Tízmillió dinárt ér a telep és ezt egymilliókétszázezer koronáért adták el. A szerb közlekedési minisztérium, amelyhez jóváhagyásra beterjesztették az eladási szerződést, azt azzal küldte vissza, hogy nyilatkozzék a város közönsége, hogy megfelel-e érdekeinek az eladás. Kosta Spajić akkori polgármester önhatalmúlag, a közgyűlés megkérdezése nélkül azt felelte a miniszternek, hogy Zenta közönsége örömmel beleegyezik az eladásba. Ezzel a polgármester 10 millióval károsította meg Zentát. Az egyik bizottsági tag indítványára a közgyűlés utasította a városi főügyészt, hogy indítson vizsgálatot a zentai volt polgármester ellen,
(Friss Hírek, 1922. október 18)
A jugoszláv névvegyelemzés
A névvegyelemzés fogalma, mint nemrégiben megírtuk, a jugoszláv kultúrpolitika szüleménye. Ami a magyar kultúra megölésére célravezetőnek látszik, a szerb türelmetlenség mindazt felharácsolja. Így született meg a névvegyelemzés, mely szerint a név hangzása után a legmagyarabb diáknak is megállapítható szerb nemzetisége. A közoktatásügyi miniszter rendelete értelmében ugyanis csak akkor lehetett volna a nagybecskereki gimnáziumban magyar osztályokat megnyitni, ha megállapított számú magyar diák jelentkezik. A nagybecskereki gimnáziumba 150 magyar tanuló kérte felvételét, a névvegyelemzés folytán azonban megállapították, hogy legnagyobb részben szerb, német és zsidó nemzetiségűek és felvétel iránti kérelmüket elutasították. A névvegyelemzés tehát bevált: Jugoszlávia a magyar tanulókat megfosztotta az iskoláktól.
Kecskeméti Közlöny, 1922. október 19 / 241. szám
A feketeinges hadsereg
A fascisták szervezeti szabályzata — Miszticizmus, középkori lovagrend és ókori légió összekalapálása
A fascisták Itáliában országszerte erősen szervezkednek, hogy a legfőbb hatalmat kezükbe kaparinthassák. Céljaik azonban a politikán is túlmenők, a kormányhatalom megszerzését csak közbeeső állomásnak tekintik. A fascisták nem akarnak egyebet, mint hogy Olaszországban minden, minden, az egész élet fascista legyen. A szellemi, az erkölcsi, a politikai, a magánéletet mind a saját képükre akarják alakítani és éppenséggel nem különös esemény, hogy itt-ott máris a divatot igyekeznek megregulázni. Nemcsak anyagaikban, hanem lelkiekben is gondját akarják viselni a népnek és szervezetük inkább hasonlít középkori lovagrendhez, mint modern politikai testülethez.
Szabályzatuk is valami miszticizmus és ókori klasszicizmus keveréke, mely erősen magán viseli a katona-költő képzeletének nyomait. Szabályzatuk első pontja a fascizmus következő meghatározását adja: „milicia, mely Istennek és a hazának szolgál!“. A katonai szervezetnek a célja „Olaszországnak új férfiasságot adni és egy hatalmas hierarchia alapját megteremteni, amelyre bízhatja a párt a nemzet sorsát“.
A kötelességeket a szabályzat negyedik pontja állapítja meg, erősen d’annunziós modorban: „A fascista katona szolgálni köteles Itáliának, tisztán és mély miszticizmussal telve, megrendíthetetlen hittel, hajthatatlan akarattal, megvetve az opportunizmust, az okosságot és ravaszságot, készen minden áldozatra, – áthatva egy rettentő apostolság súlyától, hogy megmentse a közös nagy Anyát és erőt és tisztaságot adjon neki“, Később megállapítja a szabályzat: „A fascista katona csak kötelességet ismer. Csak egy jóga van: kötelességét teljesíteni és ennek örülni. Ennek az önkéntes miliciának engedelmessége abszolút, vak és tiszteletteljes, egészen a hierarchia tetejéig, a legmagasabb vezetőig“. Azután: „A fascista számára, mint a régi lovag számára, a becsület olyan törvény, amely, bár nem éri el, a tökéletesség tetőpontjára törekszik“.
A fascista katonát régi római mintára gregario-nak nevezi a szabályzat és alázatosságot és erőt követel tőle. A gregariók megint két táborra oszlanak, a tulajdonképpeni principikre, a feketeinges „aktív katonákra“ és a triariokra, a tartalékosokra. Az előbbiek frontharcosok, vagyis arditik, kik háborús vállalkozásokban, büntető expedíciókban stb. résztvesznek, az utóbbiak a mögöttes területen tartják fenn a rendet. Ha valamelyik katona megsérti a szabályzatot, tisztátalan, méltatlan, vagy áruló lesz. A tisztátalanok felett felebbvalóik, a másik két kategória felett egy hadbíróság-féle ítélkezik.
A fascistáknak egyenruhájuk is van: a fekete ing. „Aki egyenruháját és jelvényeit egész életével nem védi, méltatlan ezeket viselni. Mert ezekben testesül meg a háború arditi-jainak hagyománya“. A rangfokozatok két csoportra oszlanak: katonaira és politikaira. A katonai rangfokozat a következő: főparancsnok, zónafőfelügyelő, konzul, egy cohors parancsnoka, centuria-parancsnok, manipulus-parancsnok. A politikai rangok pedig: pártvezér (jelenleg Benito Mussolini), politikai főtitkár (jelenleg Michele Bianchi), pártvezetőségi tag, helyettes főtitkár, ügyvezető főtitkár, tartományi kiküldött, képviselő, tartományi titkár és a tartományi vezetőségek tagja, a helyi csoportok titkárai.
A vitézséget a fascisták medáliával jutalmazzák. Arany, ezüst és bronzmedáliával. Vagyis minden megvan közöttük, ami a rendes hadseregekben és vezetőjük legfőbb hadúrnak érezheti magát. A fascisták csak idő kérdésének tartják, hogy átvegyék a rendes hadsereg helyét.
Délbácska, 3. évf. 1922. október 18. 232. sz.
