Lehet, hogy Putyin végleg eldöntötte az óraátállítást?
Az óraátállítás rendszerének bevezetése mellett a múltban az energiahatékonyság miatt döntöttek, amely most az orosz–ukrán háború okozta energiaválság kapcsán ismét reflektorfénybe került.
Minden bizonnyal örök dilemma marad, melyik a jobb: a téli vagy a nyári időszámítás, mivel nagy kérdés, hogy az intézkedéstől valóban csökken-e a lakosság áramfelhasználása. Csak az biztos, hogy vasárnap hajnal 3-kor 2-re kell visszaállítani az órákat.
Az óraátállítás ötletét, ha nem is elsőként, de Benjamin Franklin már 1784-ban felvetette. Igaz, akkor még a gyertya volt a lámpa, de a lényegen ez nem változtat. Az egyik, ha nem a legnagyobb amerikai feltaláló számítása már a háziasszonyok komoly spórolási trükkjeivel versenyzik: ha az emberek a nyári időszakban egy órával korábban kelnek fel, akkor egy órával hamarabb is fekszenek le, így pedig az esti világításra használt gyertyákkal jelentősen lehet spórolni.
Eredetileg a téli időszámítás működött, azonban a nyári bevezetésének, vagyis az óra előreállításának köszönhetően később sötétedik, így a lámpákat is elég később felkapcsolni, és az ébredés is nagyobb eséllyel világosban történik majd, amely miatt szintén lehet spórolni a villamos energiával.
Az óraátállítás hátrányai közé sorolják a depressziót, az alvászavarokat, az állítgatás miatt megnövekedett balesetek számát (ezt egzakt módon ki is mutatták), az átállítás szállítmányozásra gyakorolt hatását.
Mellette jelenleg természetesen elsőként az energiatakarékosság áll, ezt pedig Vlagyimir Putyin háborúja élesen előtérbe hozta.
(Index nyomán)