Délvidék Kiemelt 

Kurti szerint, ha a szerbek területi autonómiát akarnak Koszovón, adják meg ugyanazt (többek között) a magyaroknak Szerbiában (+videó)

F. F.

Albin Kurti koszovói kormányfő sajtótájékoztatóján szerb újságírók kérdéseire is válaszolt.

A Vučićot kiszolgáló médiamunkások leginkább a „szerb községek közösségének” (magyarán: a koszovói szerbek területi autonómiájának) a kérdésén lovagoltak. 

A 2013-ban megkötött brüsszeli megállapodásban valóban szerepel ez a tétel. A Vučić-rezsim provokációi és a koszovói szerbek vezetőinek magatartása azonban odáig vezetett, hogy Kurtiék erről immár hallani sem akarnak.

– Először is: Koszovón nem léteznek sem szerb, sem albán községek. A községek nagyobb részén az albán lakosság alkotja a többséget, de olyan községek is léteznek, ahol a szerb lakosság van túlsúlyban. Ugyanakkor nem létezik a szerb községek fogalma. A községek a polgárok tulajdonát képezik. Nem léteznek nemzeti hovatartozás szerinti községek.

Lehet, hogy a belgrádi dokumentumokban más áll, a pristinai okiratokban viszont nem szerepelnek olyan községeket, amelyek a nemzeti hovatartozás alapján működnének – mondta Kurti.

A brüsszeli megállapodással kapcsolatban kiemelte:

– A tíz évvel ezelőtti megállapodás nem állta ki a koszovói alkotmánybíróság probáját.

Hozzáfűzte:

– A Koszovó és Szerbia közötti jószomszédi viszonyokért szállok síkra, csakhogy azoknak a kölcsönösség elvén kellene alapulniuk. Nem követelhetsz mástól olyasvalamit, amit nem tudtál saját alapelvként felállítani.

– Vajon Szerbia kész-e arra, hogy létrehozza azoknak a községeknek a közösségét, ahol a magyarok, a románok, a bosnyákok alkotják a többséget, vagy éppen a muzulmánok Szandzsákban, illetve az albánok a Preševo-völgyben?

– Nem követelhetsz mástól olyat, amit nem vagy kész a saját házadban megtenni –  szögezte le a koszovói kormányfő.

(twitter.com nyomán, fotó: screenshot/slobodna-bosna.ba)

Hasonló bejegyzések