Horthyék 1942-ben több új utat építettek a Délvidéken, mint a szerb kormányok az elmúlt 30 évben

80 éve írták a lapok:

Híd- és útépítések a Délvidéken

A közigazgatás elsőrendő kötelességének tartotta a felszabadulás első percétől a szerb uralom alatt elhanyagolt utak és a szerbek által felrobbantott hidak mielőbbi újjáépítését A háborús idők okozta szállítási nehézségek ellenére és az 1942. év folyamán nagyarányú tevékenységet fejtettek ki ezen a téren. Az állami utakra 15.337 köbméter kőanyagot szállítottak le. Az előirányzott 14 kilométeres hengerelés helyett 23.2 kilométeres hengerelés készült el. Az állami utakon a szerbek által felrobbantott hidakat mind felépítették. Így két csatornahidat építettek Kúlán, illetve Újvidéken és ezenkívül hat 2-3 méter széles nyílású kisebb hidat Horgos és Szabadba között. Nagyobb szabású munkát végeztek még Szenttamás és Óbecse között, ahol az árvíz által teljesen elsodort útszakaszt építették újra. Ezt az útszakaszt egy és fél méter magasságban emelték s ezzel kapcsolatban egy 3 méteres nyílású új hidat is építettek. A háborús szállítási nehézségek következtében a szerb uralom alatt elhanyagolt utak építése csak kis mértékben történhetett meg. A nehézségek ellenére is sikerült azonban az 543. számú szabadka—zombori törvényhatósági közti  kiépítése közel 30 kilométer hosszúságban. Kisebb szakaszokon történtek még útépítések, úgyhogy  végeredményben ebben az  évben 3275 kilométer egészen új út is épült.

Délmagyarország, 1943. január 14 / 10. szám

Megnyílt a szabadkai állandó színház.

A szabadkai állandó színház Kőszegi Géza igazgató vezetésével szerdán kezdte meg működését, a megnyitó díszelőadáson Katona József Bánk bánját adták elő, előadás előtt Vojnich Aladár tanácsnok ünnepi beszédet mondott.  A díszelőadáson Reök Andor főispán és Völgyi János polgármester vezetésével nagy számmal jelentök meg a város társadalmi életének előkelőségei.

MTI, 1943. január 13.

A muraszombati csata évfordulója.

Muraszombat társadalma bensőségesen ünnepelte annak a csatának az évfordulóját, amelyben a magyarság szervezett ellenállással verte ki 1919-ben a betört szerbeket. A felekezetek templomaiban tartott istentisztelet után a honvédség alakulatai a város társadalmának részvételével a csata hősi halottainak sírjánál kegyeletes ünnepséget rendeztek. Mórocz lmre főjegyző emlékbeszédében hangsúlyozta, hogy a muraszombati csata vend hősi halottai vérükkel is tanúságot tettek a vendeknek az ezeréves magyar haza iránti hűségéről és hősi helytállásáról. Ezután honvédség a polgárai társadalom nevében megkoszorúzták a hősi halottak sírját.

A hazai szerb nemzetiség viszonya a magyarsághoz.

A Görögkeleti karácsonyi ünnepek alkalmából Balla Pál miniszterelnökségi miniszteri osztályfőnök az újvidéki Nova Pošta napilapban nyilatkozott a hazai szerb nemzetiségű lakosságnak a magyarsághoz való viszonyáról. Az újvidéki születésű Balla Pál nyilatkozata elején visszapillantást vetett az első világháború előtti viszonyokra és megállapította; hogy a hazai szerbek Magyarországon nemcsak a legteljesebb anyagi jólétben éltek, hanem népi mivoltukat is akadálytalanul kiélhették. A szerbeknek az országgyűlés mindkét házában voltak képviselőik, a vármegyei és városi törvényhatósági bizottságokban számarányuknak megfelelő képviselettel bírtak, a Bácska és Bánát gazdag földjének tekintélyes része birtokukban volt. Mindez lehetővé tette a hazai szerbeknek, hogy oly magas fokra emelhessék kultúrájukat, ami messze felülmúlta a Magyarország területén kívül élő szerbekét. Az elmúlt húsz év mindkét nép lelkében mély nyomokat hagyott és bizonyos elidegenedést szült. Ezt a helyzetet azonban nem szabad véglegesnek elfogadni, hanem arra kell törekedni, hogy az államalkotó magyarság és a hazai szerbek között ismét helyreállítsuk azt a régi békés viszony, amely a magyar államkeretében mindkét nép boldogulását biztosítja.

Halálos szerencsétlenség fakitermelés közben.

Bácskertesen Csizmadia Istvánra fakidöntés közben a fa ráesett és agyonnyomta.

MTI, 1943. január 9.

Halálos kimenetelű verekedés.

Topolyán Halászi Ferenc 25 éves munkás szóváltás közben féltéglával fejbeverte Faragó József vendéglőst. Faragót kórházba szállították, ott azonban kétnapi szenvedés után belehalt súlyos sérülésébe.

MTI, 1943. január 7.

Villamos távvezeték útján látják el árammal a délvidéki községeket

Az iparügyi miniszter az Országos Villamosművek Rt. részére a Bács-Bodrog vármegye visszafoglalt területén levő városok és villamosított községek energiaszükségletének egységes távvezeték útján való ellátása Apatin, Bajmok, Bács, Bácsfeketehegy, Bácsföldvár, Bácskertes, Bácskossuthfalva, Bácstóváros, Bácsújfalu, Bezda, Béreg, Boróc, Bulkeszi, Csantavér, Cservenka, Dunacséb, Dunagálos, Gara, Gábor, Gombos, Kishegyes, Körtés, Kucora, Kúla, Küllő, Militics, Óbecse, Ószivác, Óverbász, Őrszállás, Pacsér, Petrőc, Piros, Regőce, Szeghegy, Szenttamás, Szépliget, Szilágyi, Szond, Sztapár, Temerin, Tiszaistvánfalva, Topolya, Torzsa, Újszivác, Újverbász, Vaskut és Wékerlefalva községek, továbbá Baja, Magyarkanizsa, Szabadka, Zenta és Zombor városok területén végzendő előmunkálatokra engedélyt adott. (Magy. Tud.)

Délmagyarország, 1943. január 5 / 3. szám

Játszadozás közben véletlenül lelőtte öccsét.

Ocsenás József bajsai kereskedő feleségével moziba ment, ez alatt két gyermekük, a nyolc éves János és a hat éves Tibor egy revolvert találtak és azzal játszadozni kezdtek. A fegyver az idősebb testvér kezében véletlenül elsült s a golyó oly szerencsétlenül találta a hat éves Tibort, hogy haldokolva szállították be a szabadkai közkórházba.

MTI, 1943. január 4.

Visszaállítanak egy szerbek eltávolított emlékművet.

Az 1848-49. évi szabadságharcban a bácskai  Szeghegy község határában Guyon Richárd tábornok honvédéi megfutamították Jellasics csapatait. A diadalmas csatában 56 honvéd halt hősi halált és emlékükre a németajkú község polgárai 1895-ben oszlopot állítottak, amelyet a szerbek 1924-ben a lakosság tiltakozása ellenére eltávolítottak. Szeghegy község képviselőtestülete  most elhatározta, hogy az emlékoszlopot ismét felállíttatja. A határozat kimondja, hogy a község német lakossága ezzel az őseitől örökölt államhűséggel a magyar és német bensőséges együttműködés követendő példáját kívánja szolgáltatni.

MTI, 1942. december 24.

Halálozás.

Dr. Kosta Hadži,  az újvidéki szerbség egyik tekintélyes vezetője, hetvennégy éves korában csütörtökön este elhunyt, Dr. Hadži a világháború előtt sokat dolgozott a magyar-szerb együttműködés érdekében és ő volt az, aki a Wekerle-Kossuth koalíció és a magyarországi szerb radikális párt között a megegyezést létrehozta. A világháború utolsó éveiben kezdeményezésére Boszniából és Hercegovinából a Délvidékre szállították a veszélyeztetett területek  fiatalságát.

MTI, 1942. december 18.