Harc folyik a munkavállalókért a Balkánon, így Szerbiában is
A munkaerőhiány egyre inkább érinti a Balkán-félsziget államait. Eleinte csak pár szektorban volt a jelenség tapasztalható, de az utóbbi időben egyre több szakmában szembesülnek ezzel a problémával.
A helyzetet csak súlyosbítja, hogy Németország gyakorlatilag elszipkázná a térség munkavállalóit, könnyebben és nagyobb számban engedélyezi a számukra a bevándorlást.
Mesteremberekből és vendéglátósokból, vagyis szakácsokból és pincérekből van a legnagyobb hiány, de az építő- és feldolgozóiparban is elkél a többlet munkaerő. A probléma elsősorban Horvátországot, Szerbiát, valamint Montenegrót érinti, és ezekben az államokban tapasztalható a külföldi munkavállalók számának számottevő növekedése is.
Horvátországnak jelenleg 200 ezer dolgozóra lenne szüksége. Az uniós ország korábban a régióból, vagyis Bosznia-Hercegovinából, Albániából, Szerbiából csábította oda a munkavállalókat, ez a forrás azonban kiapadni látszik, így a horvátok kénytelenek újabb országok felé nyúlni.
Szerbiában, illetve Délvidéken 2020-ban ugrott meg az igénylések száma. Addig évente 1500-2000 ilyen dokumentumot adtak ki külföldieknek a szerbiai hatóságok, 2020-ban azonban a szám mintegy 13 ezerre nőtt.
A balkáni országok félelme, hogy munkaerő nélkül maradnak, nem alaptalan: egyrészt jelentősen fogy a lakosok száma – Horvátországban csaknem 10, Szerbiában 7 százalékkal csökkent a népesség egy évtized alatt.
A helyzetet tovább súlyosbíthatja, hogy a német kormány egyszerűsíti az ottani munkavállalást, ezzel évente 400 ezer külföldit, köztük a Balkánról érkezőket alkalmazna.
(021.rs és külföldi média nyomán, fotó: Pixabay)
