Délvidék teljesen kiszárad? Tovább csökken az öntözött területek nagysága
Folytatódik a hanyatlás az élet minden terén, így a mezőgazdaságban is.
Szerbia mintegy 3,4 millió hektár termőfölddel rendelkezik. Ennek több mint fele Délvidéken található.
A termőföldek öntözését országos szintén az összterületek mindössze 1,4 százalékán végzik. (Világviszonylatban a területek átlagosan 17 százalékának az öntözése biztosított!)
Szerbia kilenc évvel ezelőtt hitelezési szerződést kötött Abu-Dzabi Fejlesztési Alapjával, amelynek értelmében 100 millió dollár kölcsönt kapott (nem tudni, mekkora kamat mellett) kizárólag az öntözőréndszerek létesítésére és fejlesztésére.
Az állam eddig mindössze 3,2 millió dollárt fizetett vissza, az öntözés problémája azonban korántsem oldódott meg, mi több, alig mozdult el a holtpontrtól.
Csak találgatni lehet, az „illetékesek” mire költik, hogyan és kivel forgatják az arab pénzeket.
Szó esett róla, hogy a szerb állam több helyen elvégzi a földek ún. tagosítását, vagyis egybevonását, hogy ezzel is egyszerűbbé és hatékonyabbá váljon az öntözés, de nagy kérdés, mikor fejeződhet be az említett eljárás.
Külön problémát jelent, hogy a délvidéki talajban levő szerves anyagok tartalma mintegy két évtized alatt 5 százalékról 3 százalék alá esett van, ami katasztrofális jelenségnek minősíthető.
Az agrotechnikai intézkedések hiányában a talaj összetétele és minősége sajnos egyre silányabb, ami beláthatatlan következményekkel járhat a termelésre nézve.
A probléma egyik oka a jószágállomány zsugorodásában keresendő.
Az elmúlt három évtizedben ugyanis a haszonállatok száma évi szinten 2-3 százalékkal csökkent.
Az állam semmit sem tesz az állattenyésztés megmentése érdekében.
Ebből kifolyólag a megművelhető földterületek zömén nincs lehetőség elegendő istállótrágya alkalmazására.
Ez a tény közvetlenül kihat a talajminőség folyamatos romlására.
(danas.rs és makroekonomija.org nyomán, fotó: nedeljnik.rs)
