Hétfőn megegyezhet Szerbia és Koszovó
Akár már február 27-én elfogadhatja Szerbia és Koszovó a kapcsolatok rendezésére létrehozott német−francia javaslatot − derült ki az unió szerb−koszovói ügyekkel megbízott különleges képviselőjének szavaiból. Amennyiben ez tényleg így lesz, úgy történelmi pillanatnak lehetünk szemtanúi, és a várva várt normalizációs folyamat ténylegesen elindulhat a Nyugat-Balkánon.
− Ez nem egy ideiglenes megállapodás. Ezt követően folytatódni fog a kapcsolatok normalizálásának folyamata, melynek végén, mielőtt csatlakoznának az Európai Unióhoz, Szerbia és Koszovó egy átfogó egyezményt ír majd alá − fogalmazott egy interjúban Miroslav Lajcak, az Európai Unió koszovói–szerb párbeszéddel megbízott különleges képviselője.
Lajcak szerint Belgrád és Pristina február 27-én egy brüsszeli találkozón hagyhatja jóvá a német−francia javaslat néven elhíresült uniós rendezési tervet.
− Arra számítunk, hogy hivatalosan és nyilvánosan be fogják jelenteni a tervezet elfogadását − folytatta az uniós különleges képviselő.
Rejtélyes javaslat
A rendezési javaslat létezésének híre még tavaly ősszel kezdett keringeni a világsajtóban, azonban pontos részletei azóta sem derültek ki. A vezetői nyilatkozatok szerint a tervezet arra kötelezné Szerbiát, hogy ne akadályozza tovább Koszovó nemzetközi szervezetekbe történő felvételét, Pristinának pedig végre kellene hajtania az először 2013-ban felvetett igényt, a szerb önkormányzatok közösségének létrehozását.
Ez a Koszovó északi részén fekvő, öt szerb többségű tartomány részleges autonómiával rendelkező entitása lenne, ugyanakkor egészen eddig a koszovói vezetők rendre elutasították megalkotását.
A koszovói alkotmánybíróság korábban alkotmányellenesnek nyilvánította a közösség létrehozását. Ezzel kapcsolatban Lajcak úgy nyilatkozott, szinte fejből ismeri a bírósági ítéletet, ami nem tiltja meg a közösség létrehozását, csupán arra kötelezi a koszovói kormányt, hogy vegye figyelembe az ítélet indoklásakor megfogalmazott követelményeket.
Az országaink közötti teljes normalizációhoz vezető megállapodás akár már ebben az évben megszülethet. Nagyon optimista vagyok e tekintetben
− fogalmazott korábban Albin Kurti koszovói kormányfő. Ugyanakkor arról is beszélt, hogy a hétfői brüsszeli találkozón még biztosan nem lesz terítéken a javaslat elfogadásának ügye. Alekszandar Vučić szerb elnök ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott, mindenképpen egyeztetni fognak a szerb önkormányzatok közösségének létrehozásáról, ugyanakkor konkrétan a rendezési tervezet jóváhagyásának lehetőségéről ő sem beszélt.
„Megölünk, ha elfogadod a megállapodást!”
Egy friss felmérés szerint a szerb társadalom 57 százaléka támogatná a német−francia javaslatot, abban az esetben, ha az nem tartalmazza Koszovó elismerését. Amennyiben ez része a megállapodásnak, úgy nyolcvan százalékuk ellenezné azt. Február 16-án, a koszovói függetlenség napjának előestéjén több százan tüntettek Belgrádban a rendezési tervezet ellen, hazaárulásnak titulálva annak elfogadását.
A demonstrálók egy radikálisabb része erős üzenetet küldött Vučićnak: „Megölünk, ha elfogadod a megállapodást!”
Egy nyáron készült közvélemény-kutatás eredményei szerint a koszovóiak több mint fele úgy gondolja, a szerb önkormányzatok közösségének létrehozása rontana országuk belső stabilitásán. Érdekesség, hogy ezen felmérés szerint a koszovóiak hetven, míg a szerbek 75 százaléka elégedetlen az unió közvetítői szerepével, ami a normalizációs folyamatot illeti.
Koszovó még 2008-ban kiáltotta ki egyoldalúan függetlenségét Szerbiától, azonban Belgrád ezt − számos más, köztük uniós tagállamokkal egyetemben − azóta sem ismeri el. A kapcsolatok rendezésére létrehozott párbeszéd 2013-ban indult el, azóta kevés eredményt hozott. Szerbia legfőbb kikötése, hogy Koszovó ne legyen tagja egyetlen nemzetközi szervezetnek sem.
