Nem az első, és nem az utolsó hazugsága: mégsem Szerbiában a legnagyobb a kereset a régióban, ahogy a szerb elnök állítja
A szerbiai statisztikai hivatal szerint januárban a keresetek alacsonyabbak voltak Szerbiában, mint decemberben. A fizetések tekintetében az ország nem az első helyen áll a régióban, mint ahogy azt Aleksandar Vučić állította egyik, múlt havi médiaszereplése alkalmával, és miután a szerb államfő csak 2025-re jósolja az ezer eurós átlagfizetés elérését, Szerbia így csak akkor hozza azokat a számokat, amelyeket Horvátország és Szlovénia már túllépett.
A belgrádi Köztársasági Statisztikai Intézet (RZS) közlése szerint az emberek Szerbiában átlagosan 82 769 dinárt kerestek az idei év első hónapjában.
Ebből viszont logikusan következik, hogy az éves infláció januárban 15,9% volt.
A szorgos szerb statisztikusok azt is kiszámolták, hogy az előző év azonos hónapjához képest 2023 januárjában a bruttó átlagkereset és a nettó átlagkereset nominálisan 16,7%-kal, reálértéken pedig 0,8%-kal volt magasabb.
A belgrádi Köztársasági Statisztikai Intézet (RZS) közlése szerint az emberek Szerbiában átlagosan 82 769 dinárt kerestek az idei év első hónapjában.
A közzétett számokból az is kiderült, 2022 decemberéhez képest a 2023. januárra számított bruttó átlagkereset nominálisan 0,9%-kal, reálértéken pedig 2,3%-kal alacsonyabbnak bizonyult, míg a nettó átlagkereset nominálisan 1,7%-kal, reálértéken pedig 3,1%-kal volt kisebb havi szinten.
A szerb elnök televíziós szereplései alkalmával általában hatalmas gazdasági sikerekről számol be, amelyeket állítása szerint követ a bérek emelkedése is.
Vučić egy hónappal ezelőtt arról tájékoztatta az ország polgárait a közszolgálati (RTS) televízióban tartott „vendégszereplése” alkalmával, hogy Szerbiában gyorsabban nőnek a fizetések, mint a régió összes országában, és – mint mondta – ma már ők az elsők, amit a kínaiaktól kapott digitális tábláján le is vezetett.
A szerb elnök a digitális tábláját legutóbb már az élőben közvetített „nemzeti sajtótájékoztatójára” is bevitte, de nem használta, pedig „fenyegetőzött vele”.
A belgrádi Vreme című hetilap közben vette a fáradságot, hogy összehasonlítsa a szerbiai statisztikai hivatal számait a hasonló régiós közlésekkel.
Mondani sem kellene, hogy a számok egyáltalán nem azt mutatták, amit a szerb elnök állít, mert Montenegróban az átlagkereset 757 euró, Észak-Macedóniában 560 euró, Bosznia-Hercegovinában 616 euró, Horvátországban 1094, Szlovéniában pedig 1399 euró.
A belgrádi hetilap Koszovót külön nem említette, hiszen Szerbiában azt nem tekintik ország, de mi tagadás Koszovó a maga 432 eurós nettó keresetével (2021-es adat) aligha veszélyezteti a „szerb elsőséget”.
Szlovénia, Horvátország és Montenegró viszont igen, így Szerbia csak a negyedik helyen kullog a volt Jugoszlávia területén létrejött országok „versenyében”.
(Szerb és külföldi média nyomán, fotó: nova.rs)
