1986. április 26-án, éjjel egy óra 23 perckor felrobbant a csernobili atomerőmű: két robbanás következett be, az első szétzúzta a reaktor hűtőrendszereit, a második pedig felrobbantotta a magot, így radioaktív anyag jutott a környezetbe.

A felszabaduló hő megolvasztotta a szabályozórudakat, a gőz szétfeszítette a túlságosan tágra tervezett tárolót, majd egy robbanás leemelte a létesítmény tetejét. Becslések szerint 32 ember vesztette azonnal az életét és több százan a sugárzás miatt szenvedtek sérülést, 50 tonna radioaktív anyag került a levegőbe.

A kiérkező tűzoltók és a helyi dolgozók sugárvédelmi felszerelés nélkül kezdték meg a tűz oltását, közülük sokan három héten belül meghaltak a radioaktív fertőzés következtében.

A Szovjetunió védelmi gyakorlatra hivatkozva április 27-én elrendelte a közeli Pripjaty város kiürítését, tudatták a szocialista államok szerveivel, hogy a „nap túl erős sugárzása” miatt aznap nem tanácsos hosszú ideig a szabad ég alatt tartózkodni, a radioaktív felhő ugyanis szétterjedt Európa felett. Ám Svédországban érzékelték a megnövekedett radioaktivitást, és a Szovjetunió április 29-én elismerte el csernobili katasztrófát.

Különleges egységek egy betonszarkofágot építettek a sugárzó létesítményre, mely nagyrészt magában tartotta a káros gammasugarakat. Magyarország és a Délvidék szerencsés volt abból a szempontból, hogy a Kárpátok hegyei megvédték a Csernobil felől érkező radioaktív felhőtől, ami pánikot szült a kontinensen.

1 millió emberből tíz ember fertőződhetett meg a csernobili szerencsétlenség következtében.

A csernobili atomkatasztrófa a többszörösét juttatta levegőbe a Hirosima és Nagaszaki bombázása során felszabaduló radioaktív anyagoknak, becslések szerint 3 000 szovjet állampolgár halálát okozva. Összesen 40 000 rákos megbetegedést tulajdonítanak az 1986-os katasztrófának, hatása a mai napig jelen van. Mindamellett Csernobil mégis tett egy szolgálatot az emberiségnek, segítette a Szovjetunió széthullását és a kommunizmus bukását. Ezt maga Mihail Gorbacsov vélte így, hiszen az utolsó szovjet vezér szerint az általa indított peresztrojkánál is nagyobb hatást gyakorolt a tragédia.