Hanyatlás: A szerbiai és a délvidéki állattenyésztés a legfejletlenebb országok szintjére csúszott le
Az állattenyésztés immár mindössze 30 százalékkal képviselteti magát Szerbia mezőgazdaságának bevételében.
Branislav Gulan agrárszakértő szavai szerint a fenti adat tükrében egyértelművé vált, hogy a szerbiai állattenyésztés a legfejletlenebb országok szintjére süllyedt.
Mint mondta,
legalább négy, de legrosszabb esetben akár hét évre is szükség lenne a meglevő jószágállomány felújításához.
Ehhez a témához kötődik az a tény is, hogy az elmúlt évben a kukorica, mint az egyik legfontosabb takarmánynövény, bőségesen termett, a gazdák mintegy nyolcmillió tonnás rekordhozamot jegyeztek. Az itteni haszonállatok takarmányozásához négymillió tonna is elegendő.
A szerb kormány évente hárommillió tonna kukoricát exportál Észak-Macedóniába, ahol ezt a mennyiséget feletetik a sertésekkel, majd ugyanazokat a disznókat eladják Szerbiának.
A helyzet abszurditását tehát növeli az, hogy Szerbia úgymond az „élelem” megtermeléséhez szükséges nyersanyagot viszi ki.
Vajon mennyibe kerül egy hízó tenyésztése, felnevelése Szerbiában?
Dejan Bulatović sidi mezőgazdasági termelő, aki egyúttal ellenzéki politikus is, a közösségi hálón megosztotta a nyilvánossággal a sertésenkénti költségekről és nyereségről szóló információt.
Számítása szerint egy 120 kilogrammos elsőosztályú sertés takarmányozása, felhizlalása 22 ezer dinárba kerül. Kilonkénti ára ugyanakkor mintegy 180 dinár. Tehát
a 22 ezer dináros befektetés ez esetben 21 600 dináros „bevételt szavatol”,
írta a termelő.
(beta.rs és twitter.com nyomán, fotó: orca.rs)
