Az ukrán háború járulékos következménye: 68 ezer emberrel kevesebb halt volna meg, ha nem drágul meg az áram
A The Economist felmérése szerint nem túlzás az állítás, hogy Vlagyimir Putyin „halálos fegyverként” használta az energiaárak megnövekedését. Felmérésük szerint 68 ezerrel kevesebb ember halt volna meg, ha a villamosenergia ára tavaly télen ugyanannyiba került volna, mint 2020-ban.
Miután Oroszország 2022 februárjában megszállta Ukrajnát, Vlagyimir Putyin orosz elnök fegyverként használta az Európa felé irányuló orosz gázellátást: csökkentette az Európába irányuló gázexportot, és az árak megugrottak.
Bár a nagykereskedelmi költségek mostanra az egész kontinensen csökkentek, a két évvel korábbihoz képest ezen a télen az elektromosság 69, a gáz 145 százalékkal drágult – írja a The Economist.
Mint arra a lap is rávilágít,
a magas energiaárak emberi életekbe kerültek, ugyanis a felfűtetlen lakásokban jelentkező hideg körülmények miatt megnő a szív- és légúti problémák kockázata.
Az időjárás és a decemberi hideg is befolyásolhatta a halálozási arány növekedését, mivel azonban a tavalyi tél enyhébb volt a 2015-2019 közötti átlagnál, így önmagában a hideg sem lehet felelőse a további többlethalálozásoknak.
Úgy tűnik azonban, hogy a magas energiaárak hatással lehettek a halálozások növekedésére. A lap modellje figyelembe vette az egyes országok demográfiai sajátosságait, az energiaárakat és a koronavírusos halálesetek számát. Becsléseik szerint a kilowattóránkénti 0,10 eurónyi áramáremelkedés mintegy 2,2 százalékkal emelte meg az országok heti halálozási arányát.
Így tehát, ha a villamosenergia ára tavaly télen ugyanannyiba került volna, mint 2020-ban, szerint 68 ezerrel kevesebb ember halt volna meg.
(Külföldi média nyomán, fotó: Magyar nemzet)
