Délvidék Kiemelt 

Pásztor István beszólt a külföldön élő délvidéki magyaroknak

Pásztor István, aki 2007 óta a Vajdasági Magyar Szövetség tagja továbbra sem hajlandó még hallani sem arról, hogy neki vagy pártjának bármi köze lenne ahhoz, hogy a délvidéki magyarság a török vész óta eltelt időben, az utóbbi 10 évben esett át a lélekszám arányaihoz képest a legnagyobb népességfogyásán. Nagyobbon mint, amit Trianon vagy épp a második világháborút lezáró délvidéki magyarellenes népirtások képesek voltak elérni. 
 
Pásztor ehelyett Kishegyesen a VMSZ XIX. tisztújító közgyűlésén nekiment a külföldön élő délvidéki magyaroknak, akik közül nyilvánvalóan senkit sem űztek el gőgös, protekcionalista, bosszúálláson és „sógorkomajóbarátságon” alapuló politikájukkal.

A népszámlálási adatokkal kapcsolatban a VMSZ elnöke megjegyezte:
– Nem hallgathatom el megdöbbenésem afölött, ahogy az innen régen elköltözöttek némelyike, különösen a mindenhez értő értelmiségiek, aggodalmuknak adva hangot vázlatot írnak, mit kellene csinálni. Persze nem vonom kétségbe jogukat, hogy ezt megtegyék, írjanak, posztoljanak, az kellőképpen rövid forma, nem kell hozzá sok energia, az árnyaltságot és részletességet nyugodtan fel lehet cserélni a hangulatkeltéssel. Viszont olyan ez az egész, mintha a kuvasznak nagyon messziről tanácsot adna a már régen nem kuvasz, hogyan kell padlás söpréskor megvédeni az udvart, a tanyát vagy birtokot – fogalmazott utalva a kommunista padlás söprésekre Pásztor, aki maga 18 évesen lépett be a kommunista pártba… 

Persze ezek a mondatok különösen visszásak ha tudjuk, hogy a VMSZ számos prominensének is külföldön vannak már a gyermekei. Elég ha csak Pásztor István fiára, Ábelre gondolunk, aki feleségével együtt (láss csodát)  Deli Andor Európa Parlamenti képviselő mellett tudtak elhelyezkedni és Nyugat-Európában élnek. Pásztor István szeretője, a VMSZ szürke eminenciása, Lovas Ildikó sem tudja unokáját útlevél nélkül meglátogatni. Ahogy Nyilas Mihály is mesélhetne arról, hogy mennyire visszás, hogy fia akkor választott inkább szegedi felsőoktatási intézményt, amikor már több mint fél évtizede apja volt az oktatásért felelős tartományi titkárság vezetője…

Vagyis minden marad a régiben: felelősségvállalás nincs és politikai megújulás nincs, közben a magyarság fogy, a (kuvasz)kutya ugat, a karaván meg halad.

Forrás:
Magyar Szó nyomán

Hasonló bejegyzések