Norvégok a Szerbiai Villanygazdaságban, a magyar MVM kiesett a „játszmából”?
Dubravka Đedović szerbiai bányászati és energiaügyi miniszter a szerb kormány épületében bemutatta a Szerbiai Villanygazdaság (Elektroprivreda Srbije, EPS) új összetételű felügyelő bizottságának a tagjait.
A héttagú testületben három norvég is van, és helyet kapott benne az EPS dolgozóinak képviselője is, aki egyes vélemények szerint a kormány marionett figurája.
A szerbiai közvállalatok körüli átláthatatlan helyzet az egyik oka annak, hogy Szerbia évek óta nem tudja megnyitni a 15. uniós csatlakozási fejezetet. Ez persze aligha számít bármiféle szempontnak, miután Szerbia az utóbbi időben egyetlen csatlakozási fejezetet sem nyitott meg – emlékeztet a balk.hu.
Mint tudjuk, a bányászati és energiaügyi tárcát az előző kormányban Zorana Mihajlović vezette, de nem volt könnyű dolga, mert az energiaügy korábban a Szerbiai Szocialista Párt vadászterülete volt, elődje, a szocialista Aleksandar Antić minisztersége alatt az energiaszektor tele volt szocialista káderekkel.
Végiggondolva az itt leírtakat, ez a szerbiai ellenzéki álláspont igencsak hangzatos, de nem teljesen fedi a valóságot, az itt felvázolt folyamatokból ugyanis az derül ki, hogy a szerbek a Szerbiai Villanygazdaság részvénytársasággá történő átalakítása mellett nem Magyarország, és nem is az MVM kedvéért döntöttek., a Srbijagas vezérigazgatója, aki erős kapcsolatokat épített ki az orosz szolgáltatókkal. Ő is egy kilencvenes évekből visszamaradt őskövület, aki korábban Slobodan Milošević odaadó híve volt.
Az energiaügyben tárgyaló miniszter természetesen nem maga beszélt a megbeszélések eredményeiről, azok kihangosítását a minden káoszt megoldó főkapitány, a szerb elnök vállalta magára.
– Dubravka Đedović miniszter asszony megbeszéléseket tartott, ma este olyan cégekkel és tanácsadókkal találkozunk, akik érdeklődnek az országunknak történő segítségnyújtás vagy befektetés iránt
– mondta Vučić, akinek ennél a kijelentésénél érdemes egy pillanatra megállni, miután nyilvánvaló, hogy a norvégek sem „irgalmas szamaritánusok”, és a segélynyújtás mellett a befektetések iránt is érdeklődnek.
A szerb elnök szerint ezért különösen fontos Szerbia számára Norvégia és a Rystad Energy norvég cég, amely Vučić szerint ebben a legjobb a világon. Akkor még nem merült fel a magyar MVM a láthatáron, amely, ha a Rystad a legjobb, akkor legfeljebb csak a második lehet.
Ebbe a folyóba gázolt bele a magyar MVM azzal a javaslattal, hogy a Szerbiai Villanygazdasággal közös vállalatot hoz létre, amelybe szerb részről 11 vízerőművet delegálnak, ennek ellensúlyozására Magyarország 600 millió eurót dob be a közösbe, cserébe az aranyrészvényt is megkapja, ami ebben a tekintetben nagyon hasonlít az INA-MOL ügylethez.
A kisebb probléma az volt, hogy a szerbek kevesellték a felajánlott összeget, pedig ez már legalább a második, feljavított ajánlat volt, a nagyobb felzúdulást az okozta, hogy ezzel – minden előzetes cáfolat ellenére – megkezdődne az EPS privatizációja.
Alaposan végiggondolva az itt leírtakat, ez a szerbiai ellenzéki álláspont igencsak hangzatos, de nem teljesen fedi a valóságot, az itt felvázolt folyamatokból ugyanis az derül ki, hogy a szerbek a Szerbiai Villanygazdaság részvénytársasággá történő átalakítása mellett nem Magyarország, és nem is az MVM kedvéért döntöttek.
