Kézigránát-támadás ért egy koszovói önkormányzatot, a szerbeket okolják

Tegnap este két kézigránátot dobtak az észak-mitrovicai önkormányzat épületére: a támadásban megrongálódtak a közelben lévő autók, de személyi sérülés nem történt – írta a Twitteren Aljbin Kurti koszovói miniszterelnök. A kormányfő felszólította Szerbiát, hogy hagyjon fel az erőszakra való uszítással, mielőtt még többen halnak meg a konfliktusban.

Koszovóban a néhány hete megtartott helyhatósági választást a helyi szerbek bojkottálták, s amikor a pristinai kormány megpróbálta a mindössze 3,5 százalékos részvételi arány mellett megválasztott albán polgármesterek beiktatását, több helyen zavargások törtek ki. Az utcai harcokban a feleket szétválasztani próbáló koszovói békefenntartó erők (KFOR) mintegy harminc, többségében magyar tagja is megsérült. A szerb vezérkari főnök, Milan Mojsilović a múlt héten közölte: ha a NATO főparancsnoksága alatt működő koszovói békefenntartó erő, a KFOR nem tudja kezelni az Észak-Koszovóban kialakult helyzetet, és nem tudja megvédeni az ott élő szerbeket, adott esetben a szerb hadsereg nem késlekedik majd közbelépni.

Aleksandar Vučić szerb elnök pedig arról beszélt, hogy Koszovó háborút akar kirobbantani.

Két hete a helyzetet tovább fokozta, hogy a szerb belügyminisztérium tájékoztatása alapján három, állig felfegyverzett koszovói rendőrt fogtak el a szerb–koszovói határtól 1,8 kilométerre, Közép-Szerbiában. A koszovói belügyminisztérium közleménye szerint azonban a rendőröket nem szerb, hanem koszovói területen fogták el. A közvetítőként fellépő Orbán Viktor kérésére Belgrád közölte, hogy szabadon engedi az érintetteket.

Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét, amit Belgrád azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet. Ehhez hozzá kell tenni: Koszovó északi részén a szerbek adják a többséget. Szerbia és Koszovó között 2013-ban kezdődött el egy tárgyalássorozat uniós közvetítéssel, és noha a kapcsolat rendezése elősegítené mindkét ország európai integrációját, valós előrelépés azóta sem történt. Az orosz–ukrán háború óta pedig a Nyugat amiatt aggódik, hogy Oroszország esetleg a Balkán instabilitására játszik, így megerősítve regionális befolyását.