A Szerbiába (és Délvidékre) importált sertéshús egy része génkezelt?
A szerbiai és délvidéki sertéstenyésztés már évek óta súlyos válságban van
Szerbia megszűnt „mezőgazdasági országnak” lenni.
A hazai sertéstenyésztők szinte kilátástalan helyzetbe kerültek a termelési költségek növekedése kövekeztében.
Az állam közömbösen viszonyul az említett szektorhoz.[/perfectpullquote]
A termélők és a vagóhidak korábban úgyszólván hasonló arányban osztoztak a hús eladásából származó nyereségen. Ez az arány jelentősen felborult a gazdák kárára, emelik ki a sertéstenyésztők. A vágóhidak diktálják az alacsony felvásárlási árakat, ami közvetlenül veszélyezteti a termelés kifizetődőségét.
Az elmúlt években országos szinten mintegy 1,2 millió sertést sikerült felhizlalni. Egyes becslések szerint Szerbiának ötmillió sertésre lenne szüksége.
A sertéstenyésztők arra is felhívják a figyelmet, hogy
a behozott sertéshús és élő sertések eredete meglehetősen gyanús. Szerintük fennáll annak a lehetősége, hogy az importált hús jelentős része génmanipulált.
Az üzletekbe kerülő sertéshús minőségének és eredetének ellenőrzése hiányos, vélik a gazdák.
(srbijadanas.net, fotó: Davor Javorović/Pixsell/jutarnji.hr)
