Kisboldogasszonykor, Szabadka központjában énekel a pápa meggyilkolására buzdító csetnik trubadúr

Szerdán kezdődött és 9-éig tart Szabadkán a „Zavičajni dani (Szülőföldi Napok) 2023“ elnevezésű rendezvény. Az ilyen rendezvények akár a város többnemzetiségű imázsának népszerűsítésére is kiváló alkalmat jelenthetnének, ha az eseménysorozat keretében – a VMSZ lelkes asszisztálásával –, (mégpedig a katolikus Kisboldogasszony napján!)  nem tartanának militáns nagyszerb nacionalista és katolikusellenes koncertet a 70 százalékban katolikus, magyar és horvát többségű észak-bácskai városban.

Ahogy korábban hírül adtuk, az egykor szebb napokat is látott Szabadkán koncertezik a nagyszerb soviniszta és katolikusellenes dalokat éneklő  Baja Mali Knindža.  A koncertre a „Zavičajni dani“ 2023 elnevezésű rendezvény  alkalmából kerül majd sor az Észak-bácskai Körzet Szerb Egyesületeinek Szövetsége szervezésében, Szabadka Város önkormányzatának támogatásával szeptember 8-án, amikor a szabadkai katolikus hívek a Boldogaságos Szűz Mária születésénel ünnepét ünneplik. Az egész napos rendezvény fő attrakciója lesz majd a koncert, amely 21:00-kor kezdődik Szabadka főterén.

A magát csak csetnik trubadúrnak definiáló Knindža a szerbiai soviniszták és nacionalisták egyik legnagyobb zenei bálványa, akinek karrierje a 90-es évek délszláv háborúiban volt igazán a csúcson, amikor sokan az ő dalaitól fűtve fogtak fegyvert és harcoltak az etnikai túlkapásokkal és tömegmészárlásokkal terhelt háborúban. Dalaiban is zömében csak szélsőséges témákat lehet fellelni, így például a háborús bűnösök és gyilkos szabadcsapatok magasztalása, de énekel a horvátok és bosnyákok elűzéséről is, vagy a „mennyei népről”, vagyis a szerb nép isteni kiválasztott szerepéről, olykor a magyarokat (“Najpre Turci pa Ugari, onda Švabe i Bugari”) és a katolikusokat is sértegeti, az egyik dalában például II. János Pál pápa meggyilkolására buzdított („Stigo papa usred Banja Luke dođi Rašo da mu skratiš muke”).

A Szerb Haladó Párt hatalomra kerülése óta az elmúlt években Szabadkán egyébiránt olyan hírhedt, priuszos mélyszerb alakok haraptak bele a város arculatába, mint pl. Arkan özvegye, Svetlana „Ceca” Ražnatović, a züllött, drogfüggő Aca Lukas turbofolkos Vučić-párti énekes és hasonló, balkáni milliőhöz tartozó előadók. Tavaly például Zorica Brunclik, a „balkáni mészáros és a vörös boszorkány” kebelbarátnője koncertezett Szabadka főterén, mindössze néhány méterre a szabadkai székesegyháztól, ahol néhány perccel korábban örök nyugalomra helyezték a szabadkai lakosság 70 százalékának főpásztorát, apostolát Vecserin Szlávko Alajos püspököt, egy héttel később pedig ugyanott a nagyszerb nacionalista és pravoszláv fundamentalista dalokat éneklő  Danica Crnogorčević montenegrói szerb énekesnő lépett fel.

Annál szörnyűbb, hogy a délvidéki magyarság érdekvédőinek szerepében tetszelgő (és a szabadkai városi hatalom részeként is működő) Vajdasági „Magyar“ Szövetség, valamint az ún. Magyar Nemzeti Tanács mindezt normálisnak tartja…