Meneszteni kell a Magyar Nemzeti Tanácsot, új MNT-választásokat kell tartani!

A Magyar Nemzeti Tanács (MNT) – a nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvény alapján – képviseli a magyar nemzeti kisebbséget/közösséget az oktatás, a kultúra, a nemzeti kisebbség nyelvén történő tájékoztatás, valamint a hivatalos nyelv- és íráshasználat területén, részt vesz a döntéshozatalban vagy dönt az említett területekre vonatkozó kérdésekről” (2/2. szakasz).

A nemzeti tanács „általános felhatalmazásai” közé tartozik, hogy „önállóan állást foglal, kezdeményezést tesz és intézkedéseket foganatosít a nemzeti kisebbség helyzetével, identitásával és jogaival közvetlenül kapcsolatos minden kérdésben” (10. szakasz 14. pont).

Az MNT már Hajnal Jenő elnöksége alatt (2014-2022) sem alkalmazta következetesen az idézett törvényes rendelkezéseket, különösen pedig nem a 10. szakasz 14. pontját.

Ez azt jelenti, hogy nyolc évig a magyar közösség időszerű kérdéseivel, problémáival kapcsolatosan nem foglalt állás,

Ezt a politikát folytatja Fremond Árpád, az MNT elnöke is, akit Pásztor István, a Vajdasági „Magyar” Szövetség (VMSZ) elnöke ültetett (a köztársasági képviselői tisztségből) az egypárti (VMSZ-es) testület elnöki székébe. Nem véletlen, hogy a 2022. december 16-ai megválasztást követően (december 23-án) az MNT szabadkai hivatalában elsőként éppen Pásztor elvtárs látogatta meg.

Fremond időközben teljes egészében igazolta azokat a véleményeket, miszerint nem több egyszerű pártkatonától, akinek nincsen önálló elképezése se álláspontja, hogyan is kellene, hogy működjön a magyar közösségnek a törvény szerint is a legfelsőbb önkormányzati testülete, mit kellene tenni a közösség helyzete romlásának a megállítása érdekében.

Az MNT elnökséghez nem elég a szófogadás, ettől sokkal több kell – az un. X faktor, ami Fremondból látványosan hiányzik.

Az MNT legutóbbi, 2023. július 14-ei (7.) ülésen például 87 napirendi pont szerepelt. A testület költségvetésének módosításáról, a vajdasági magyar, kiemelt jelentőségű gyermek- és ifjúsági rendezvények meghatározásáról, illetve a gyermek- és ifjúsági táborokról, a vetélkedőkről, valamint hivatásos és amatőr regionális rendezvényekről, illetve versenyek pontszerző kvalifikációjának a megszerzéséről és a Tanyaszínház „intézményesítésről” (pontosabban Lovas Ildikó, Pásztor István élettársának a „pórázára” juttatásáról) is döntöttek a tanácstagok.

Az oktatás területén elsősorban iskolai hálózatok, beiratkozási tervek, igazgatóválasztási eljárások, kis létszámú tagozatok megnyitása, tankönyvek jóváhagyása és iskolaszéki tagcserék, a magyar intézmények igazgatóválasztási eljárásaival kapcsolatos döntések, valamint a kulturális és tájékoztatási pályázatok véleményezése szerepeltek a napirenden.

Az MNT – az eredeti elképzelésekkel ellentétben – a magyarországi adófizetők pénzéből költekező, káderkinevező elbürokratizálódott, közigazgatási hivatalnoki testület lett, amelyik a magyar közösség helyzetével kapcsolatos lényegi problémák megvitatását nagy ívben elkerüli. Nem lett a közösség alapvető kérdéseiről gondot viselő és a kollektív jogaiért küzdő legfőbb önkormányzati szervezet.

Ezt az állítást igazolja, hogy Fremond Árpád elnöksége alatt – csakúgy, mint Hajnal Jenő irányításával – a testület az állami szervek előtt a magyar közösség egyetlen fontos problémájának megoldását sem kezdeményezte.

Amikor valamilyen ügyben, mint például az egyenrangú nyelvhasználat és a részarányos foglalkoztatás biztosítása, a két vagy többnyelvű helységnév- vagy útjelző táblák átfestése, rongálása tartomány szerte, vagy a migránsok okozta problémák miatt kellett volna kiállni – a VMSZ „nem konfrontálódunk, együttműködünk” politikáját követve –, mély hallgatásba burkolózott.

A jogsérelmek legújabb példája Szabadka magyar feliratainak a megrongálása, tönkretétele Palics bejáratánál és a békovai körforgalomnál.

Ezzel a kapcsolatosan is Pásztor István pártvezér meg a fia, Bálint „vitték a prímet”, nem pedig az MNT! Pásztor István „politikai üzenetet és előre eltervezett, konfliktust keltő akciót sejt a Szabadka-feliratok megrongálása mögött”. Még a Magyar Szó nevű pártlap szeptember 5-ei címoldalas írása szerint is „támadás érte a nemzetek közötti jó viszonyt”.

Megszólalt kisebbségügyi miniszter, a szerb kormány képviselője, az esélyegyenlőségi biztos és a köztársasági ombudsman is, akik elítélték az eseményt.

A Magyar Nemzeti Tanács pedig továbbra is lapul. Csakúgy, mint a migráns ügyben, pedig Palics határában már „lőnek, robbanásokat, szirénázást is hallani”. – A migránsok száma napról napra növekszik a környéken, százasával érkeznek folyamatosan – mondják a szemtanúk.

Az MNT nem reagált arra sem, hogy „a tartományi (VMSZ-es – B.A.) oktatási titkár aláírásával ellátott (szeptember 1-jén kezdődött – B.A.) iskolai tanévre vonatkozó szabályzatban és naptárban nem szerepel az a lehetőség, hogy a diákok és a tanárok, amelyek nem a többségi népcsoporthoz tartoznak, tömegesen részt vegyenek a nemzeti tanácsaik által elfogadott nemzeti ünnepeken”. – Ez visszalépést jelent az előző tanévhez képest, amikor ez lehetséges volt, és súlyos jogcsorbításnak minősül – írja a VMDK közleménye.

– Hozzám még nem jutott el ez az információ, de számos olyan oktatási intézményben, ahol magyar vezető van, és függetlenül attól, hogy a szabályzatban mi szerepel, sok esetben a magyar ünnepeket megünneplik mindentől függetlenül, illetve tudnak alkalmazkodni akár rövidített órákkal – nyilatkozta az MNT tájékozatlan (is) elnöke a Szabad Magyar Szónak.

Itt bizony dolgozni kell, nem úgy, mint ahogy éveken át köztársasági pártképviselőként tette, amikor alkalmanként (szerb nyelven) felolvasott valamilyen előre megírt szöveget.

A magyar közösség létszámának drámai megfogyatkozása az utóbbi tíz évben, a nyelvhasználati jogsérelmek, a táblarongálások, a magyarok kitaszítása a közigazgatásból és a foglalkoztatás egyéb területeiről, a határmenti (többségében magyar) lakosság lét- és anyagi biztonságának veszélyeztetése Fremond Árpádnak nem elég ok – a nemzeti tanácsokról szóló törvény 10. szakasza 14. pontjára hivatkozva – a Magyar Nemzeti Tanács rendkívüli ülésének összehívására?

Amennyiben az MNT rendkívüli ülésére napokon belül nem kerül sor, követelni kell a feloszlatását és új összetételű nemzeti tanácsi választás kiírását, az előrehozott parlamenti választással egyidőben!

Bozóki Antal

bozokiantal.blogspot.com