A kétnyelvűség tiszteletben tartása Koszovón és Délvidéken
A szerb alkotmány értelmében Szerbiában, ahol a lakosság több mint húsz százaléka valamely másik etnikai közösséghez tartozik, ott a szerb nyelv, mint hivatalos nyelv mellett az adott kisebbség nyelve is használatban van, illetve a kisebbség nyelvét is használni kell – emlékeztet a balk.hu.
Ez azonban általában nem történik meg abban a három városban és a környező falvakban, ahol többségében albán lakosság található a Preševo-völgyben (cirill betűkkel Прешево, albánul Presheva), vagyis ahol a szerbiai albán közösség több mint 80%-a él.
Ezt a jelenséget a Völgy albánjainak képviselői a belgrádi kormányok által fenntartott folyamatos diszkriminációnak tekintik az országos szinten kisebbségben lévő albánokkal szemben.
Ugyanez a helyzet Délvidéken, például Horgoson is, ahol a város/falu központjában lévő körforgalomban csak cirill és latin betűs szerb felirat van, magyar nincs, és ez nem csak a település nevére vonatkozik, hanem a vasútállomás felé mutató táblára is.
További párhuzamnak számít, hogy Horgoson is csak cirill betűs felirat jelzi az autósok számára, hogy iskolai övezethez érkeztek, nem is egy helyen.
Szerbiában nem csak cirill betűs táblákat tudnak gyártani, – gyártottak már másmilyent is – ezért egyértelmű, hogy sok esetben bizonyára csak a jó szándék és a tolerancia hiányzik a használatukhoz.
A szerb haladók esetében sajnos hiány van mindkettőből.
(Fotó: Balkan Magazin)
