A VMSZ képviselői nem óhajtanak magyarul beszélni a szerb és a tartományi parlamentben, pedig megtehetnék
A nemzeti kisebbségek képviselői, akik olyan közösségekhez tartoznak, amelyek a szerbiai összlakosság legalább két százalékát képezik, a köztársasági (és persze a tartományi) parlamentben is a saját anyanyelvükön szólalhatnának fel, mondhatnák el beszédeiket.
Ezt tehát még Szerbiában is lehetővé teszik az érvényben levő törvényes előírások.
Pl. Montenegróban és Macedóniában a nemzeti közösségek képviselői már régóta élvezik ezt a jogot, és élnek is vele. A szerb parlamentben is volt erre példa.
Többször előfordult, hogy a szerb képviselőházba roma és albán pártokból bekerülő képviselők a saját anyanyelvükön szólaltak fel. Azokban az esetekben az illetékesek fordítót biztosítottak, ami normális eljárás.
Pásztor Bálint, a Vajdasági „Magyar” Szövetség képviselője azonban úgy véli, jobb, ha ők (VMSZ-esek) szerb nyelven fordulnak a „tisztelt” házhoz.
A VMSZ képviselői nem élnek azzal a lehetőséggel, hogy beszédeiket a saját anyanyelvükön mondják el,
mert szerintük a fordítás sohasem lehet ugyanolyan, mint az eredeti szöveg. Márpedig a VMSZ-eseknek az a legfontosabb, hogy meggyőzzék a képviselő kollégáikat álláspontjaik helyességéről. Ezért beszélnek majd a jövőben is szerbül, mutatott rá még évekkel ezelőtt Pásztor junior.
(Amúgy a VMSZ-esek egy része, pl. idősebb Pásztor vagy éppen Kovács Elvira, jobban beszélnek szerbül, mint magyarul.)
fotó: pasztorbalint.rs
