Titóista terror Délvidéken: „Nem kommunista az, aki nem tudja megölni az ellenséget”
A Szerb Kommunista Párt újonnan felfedezett dokumentuma szerint azt a személyt nem lehetett kommunistának tekinteni, aki nem állt készen a politikai ellenfelek megölésére – írja a Blic.
„Az OZNA ( = „Népvédelmi” Osztály) mellékelt listájából láthatjuk, hogy hányat likvidáltunk ezidáig. A konspirációt igénylő likvidálásoknál kicsit hibáztunk, de most már jobban tudjuk megszervezni a konspirációt (…) a kivégzéseket a zászlóaljak végzik. A kivégzéseknél próbára tesszük az embereket, mert ez a legjobb módszer, amely rendelkezésünkre áll. A kommunista elszántsága, forradalmisága, megnemalkuvása, az ellenség iránt táplált gyűlölete – a kivégzéseknél jut legjobban kifejezésre. Alig lehet, vagy semmiképpen sem lehet kommunista az, aki képtelen megölni az ellenséget”
– olvasható a Velika Plana-i kerületi pártbizottság 1944-ben Belgrádba küldött jelentésében, amelyre a Szerbiai Levéltárban kutatva bukkant nemrégiben Nemanja Dević történész.
Dević rámutatott arra, hogy ez csak egyike a most előkerült rengeteg dokumentumnak, amelyek az 1944/45-ös partizánterrorról szólnak.
Korábban számos tömeggyilkosságot feltáró dokumentumra bukkantak a történészek és a kommunista bűntettek áldozatainak összeírására létrehozott bizottság tagjai a Biztonsági-Információs Ügynökség (BIA) archívumában. Srđan Cvetković történész, a mára már megszűnt Titkos Sírok Feltárása Állami Bizottságának egykori titkára elmondta a belgrádi lapnak, hogy a kivégzettek adatait tartalmazó könyveket tekinthetjük a bizottság legjelentősebb felfedezésének.
„Sajnos megsemmisítették a könyvek kb. 30 százalékát. Hiányzanak a Belgrádra, Szabácsra és Kragujevacra vonatkozó könyvek. Ha esetleg valamikor előkerülnének, akkor a kivégzettek száma jóval meghaladja az állami adatbázisban szereplő 59 554-es számot. A kivégzettek túlnyomó többsége ártatlan volt”
– mondta Cvetković.
A szlovén kormány bizottsága eddig 581 tömegsírt fedezett fel, becslések szerint akár százezer holttest is lehet a tömegsírokban.
Délvidék esetében egyes becslések szerint Tito partizánjainak megtorló akcióiban mintegy 40-50 ezer délvidéki magyar halt meg.
A történészek egyértelműen megállapították, hogy a kivégzésekről szóló parancsokat személyesen Josip Broz Tito adta ki, aki megkérdőjelezhetetlenül kézben tartotta a hatalmi, igazgatási ágak mindegyikét. A parancsokat Aleksandar Ranković belügyminiszter, az OZNA vezetője, az új Jugoszlávia „második embere” továbbította.
