Fellélegzhetnek a délvidéki határmenti magyar falvak? A migránsok Horvátország fele mennek?
Szerbiában napi szintűvé váltak a lövöldözések az embercsempészetre specializálódott bűnözői csoportok között. A gyakran halállal végződő összetűzések résztvevői maguk is migránsok, akik felismerték az illegális migrációban rejlő üzleti lehetőségeket, ezért embercsempészként is ténykednek.
A kialakult erőszakspirál miatt rendszeres kritikák érték a szerb hatóságokat. Mind a szerb közéletben, mind a szomszédos EU-s tagállamokban elhangzott, hogy a rend fenntartása helyett inkább tűzoltó szerepet játszanak: akkor intézkednek, ha már vér folyik.
Úgy tűnik, hogy a romló biztonsági helyzet a határokon változást hozott a szerb rendfenntartó szervek szerepvállalásában. A szerb rendőrség és csendőrség már nemcsak kampányszerűen foglalkozik az illegális migrációval, hanem
A megerősödött szerbiai határvédelem szinte biztosan hatással lesz a nyugat-balkáni migrációs útvonalra. Az eddig Magyarországon keresztül zajló szervezett embercsempészet átirányulhat Bosznia-Hercegovina felé.
A magyar titkosszolgálatok októberben nyilvánosságra hozott jelentése szerint napi 1000–1200 határsértésre került sor a magyar—szerb országhatáron. Úgy tűnik, hogy a folyamatos erőszak felülírta Szerbia eddigi határvédelmi politikáját, és az ország nagyszámú rendfenntartó erőt állomásoztat a határon, hogy stabilizálja a biztonsági helyzetet.
Az utóbbi hetekben drasztikusan visszaesett a műszaki határzáron átjutott migránsok száma, hiszen a kerítést immár két oldalról védik. A szerb határellenőrzés javulása azonban remélhetőleg nem csupán politikai kampányfogás a december 17-ére kiírt, előrehozott szerbiai választás miatt. Ha a jelentős szerb rendőri jelenlét a szerb−magyar határon a választások után is megmarad, az alapvetően változtathatja meg az elmúlt évtizedekben kialakult migrációs útvonalakat.
Illegális migránsok is kapnak értesítőt a szerbiai választásokról?
Ezek mindig dinamikusan változnak, jellemzően annak függvényében, hogy az egyes elágazásokon mekkora az esély a továbbjutásra a vágyott nyugat-európai célországok felé. A nyugat-balkáni államok – sőt Magyarország is – továbbra is tranzitországnak számítanak. A migránsok pusztán keresztülmennek rajtuk, és ha az egyik útvonal hosszú távon ellehetetlenül, akkor új utakat keresnek.
Gilio Toic Sintic, a horvátországi határrendészeti igazgatóság parancsnok-helyettese szerint a tavalyi évhez képest meghatszorozódott, 61 ezerre nőtt a hatóságok által észlelt migránsok száma. Az összeurópai migrációs intézkedésekkel összhangban Szlovénia is ideiglenesen visszaállította a határellenőrzést a horvát határon, azonban Toic Sintic jelezte, hogy mindez látszatintézkedés, a zöldhatárt nem ellenőrzik, csupán közúti és vasúti határátkelőkön zajlik a szúrópróbaszerű kontroll.
