Milyen módon döntött a szerb nép a Délvidék hatáskörének csökkentéséről?
Slobodan Milošević néhai szerb diktátor uralkodása alatt öt népszavazást írt ki.
Nem tartotta tiszteletben az eredményeket. Két kivétellel.
Az első referendumon 1989-ben a polgárok eldönthették, támogatják-e Szlóbó politikáját, továbbá egyetértenek-e azon alkotmánymódosítással, miszerint jelentősen csökken a tartományok: Vajdaság (tehát Délvidék) és Koszovó hatásköre, s ezáltal gyakorlatilag megvalósul-e a szigorúan központosított szerb hatalom.
A szavazók több mint 50 százaléka vett részt a szavazáson, és közülük legtöbben rábólintottak a miloševići rezsim sorsunkat megpecsételő tervére.
Mint ismeretes, a koszovói albánok minden eszközt bevetve küzdöttek az autonómiájuk megszüntetése ellen.
A súlyos áldozatokkal járó küzdelmük annyira hatékonynak bizonyult, hogy ma már saját államuk van.
Ezzel szemben a délvidéki „magyar érdekvédő” politikai elit tevékenysége az itteni magyar közösség gyengülését, tömeges elvándorlásokat, valamint a nemzettársaink egy részének szerbségbe való beolvadását eredményezte. Ma is folytatódik a leggazdagabb délvidéki „magyar” párt szolgalelkű politikája.
A második referendum kérdése csupan az volt, mi az, amit a nép előbb akar: új alkotmányt vagy a választásokat. Legtöbben az alkotmány mellett döntöttek.
A harmadik népszavazás eredményességéhez elvileg minimum kétharmados többségre lett volna szükség, de a szavazók mindössze 50 százaléka adta le a voksát. Szerbia szimbólumáiról volt szó. A referendum résztvevőinek 43,25 százaléka arra szavazott, hogy a zászlón maradjon az ötágú vörös csillag, 39,91 százaléknak pedig jobban tetszett a kétfejű sas. Ami a himnuszt illeti, a Drinai induló (sokak szerint „népirtó induló”) győzött az Igazság Istenével szemben. Miloševićék azonban ignorálták a népszavazás eredményét.
A negyedik, szintén érvénytelen referendum (mindössze 45 százaléknyi részvétel) útján Slobodan 1992-ben úgymond megkérdezte a népét, akar-e előrehozott választásokat. A szavazók többsége igennel szavazott. A választásokat megtartották.
A Milošević által kezdeményezett utolsó referendumon, 1998-ban a polgárok arra a kérdésre válaszolhattak, vajon akarják-e, hogy a koszovói kérdés megoldásába a nemzetközi tényezőt is bekapcsolják. A polgárok zöme negatívan válaszolt. Amúgy pedig már mindegy volt…
