Biztonságkutató Központ: „Szerbia katonai-hadipolitikai szempontból elméletileg és gyakorlatilag sem semleges”
Habár egyértelmű, mit jelent, amikor azt mondják, hogy Szerbia neutrális állam, azaz nem tartozik sem az Nyugat, sem a Kelet érdekszférájába, el kell mondani, hogy a vbalkáni ország sem elméletileg, sem gyakorlatilag nem az. Ezt állapította meg a Biztonságkutató Központ (CIB) elemzése, amelynek szerzője Aleksandar Stojanović.
A katonai semlegesség intézménye az a nemzetközi jogi kategória, ami számos jogot és kötelességet foglal magában, és amit a nemzetközi egyezmények előírnak, illetve a semlegességet garantáló államra vonatkoznak, ideértve a tilalmat a katonai szövetségekbe való belépésre, a háborús feleknek nyújtott katonai segítségre, a terület használatára katonai műveletekhez, szállításra és hasonlókra.
Ami kulcsfontosságú a katonai semlegesség szempontjából, az más országok, elsősorban a nagyhatalmak általi biztosított garancia, amellyel egy országot elismernek katonailag semlegesként. Az analízis emlékeztet, erre jó példa Ausztria vagy Svájc, amelyek a bécsi kongresszus után, 1815-ben nyerték el a katonailag semleges állam státuszát.
Rámutatnak, hogy a nagyhatalmak egyezséggel rögzítik kötelezettségeiket az érintett ország felé, ezáltal jogi-politikai garanciát jelentve ennek az intézménynek a végrehajtására. Ez azt jelenti a nemzetközi jog szempontjából, hogy a hadi értelemben semleges ország nem lehet az, pusztán azáltal, hogy önmagát annak minősíti, más feltételeknek is teljesülniük kell, azaz, egyéb érintett felek beleegyezése is szükséges.
Ebből következően világos, hogy Szerbia semmiképp sem lehet katonai semleges állam, mert más országok, katonai szövetségek, elsősorban pedig a nagyhatalmak, például az Egyesült Államok, Oroszország vagy Kína nem ismerik el azt el – áll az elemzésben.
(Forrás és fotó: 021.rs)
