Vučić levelet írt a francia elnöknek, a német kancellárnak és más európai vezetőknek
Siniša Mali szerb pénzügyminiszter megerősítette, hogy Aleksandar Vučić szerb elnök péntek délelőtt leveleket küldött az európai vezetőknek. Az államfő Koszovó ügyében kereste meg őket. Pristina az Európa Tanács tagja kíván lenni. Belgrád ugyanakkor nem ismeri el Koszovó függetlenségét.
Soha nem láttam még ennyire aggódni az elnököt, mint ezekben a napokban. Soha nem volt nagyobb a nyomás, soha nem voltak nagyobbak a problémák – mondta a tárcavezető.
Mali részletezte azt is, hogy Vučićot a régiós helyzet, Koszovó, az oroszok elleni szankciók, és a Szrebrenicáról szóló határozat aggasztja. Az ENSZ közgyűlése határozatot fogadna el, amely dokumentum szerint július 11-ét a szrebrenicai népirtás áldozatainak nemzetközi emléknapjává nyilvánítanák.
Vučić és a boszniai szerbek vezetői is egyeztettek ezzel kapcsolatban. Mint a szerb államfő fogalmazott, az utolsó pillanatig harcolni fog Belgrád.
Szerbia politikai eszközökkel egyedül is szembeszáll minden NATO-országgal, Törökországtól Németországig. Még akkor is, ha tudjuk, hogy minimálisak az esélyeink – szögezte le a szerb köztársasági elnök.
Mint arról lapunk korábban is írt már, a kelet-boszniai Szrebrenica a boszniai háború idején az ENSZ védelme alatt állt. A boszniai szerb csapatok 1995. július 11-én elfoglalták a várost, és a holland ENSZ-békefenntartók tétlensége mellett mintegy nyolcezer muzulmán férfit és fiút elhurcoltak, majd a következő napokban lemészároltak.
A vérengzést, melyet a második világháború óta Európában elkövetett legszörnyűbb mészárlásnak tartanak, a hágai Nemzetközi Törvényszék több, háborús bűnösök ellen folytatott perben népirtásnak minősítette.
A hivatalos szerb álláspont szerint szörnyű bűncselekmények történtek Szrebrenicában, de a gyilkosságokat nem lehet népirtásnak minősíteni. Mindeközben a Délvidéken elkövetett 1944/45-ös vérengzésekben egyetlen egy elkövetőt sem nevezetk meg és egyetlen tömegsírt sem tártak fel.
