Lehet-e még Szabadkának valaha is magyar polgármestere?
Újvidéken a magyar érdekképviselet megőrzése, Adán a problémák megoldása szerepel a VMSZ prioritásai között, ha bizalmat szavaznak nekik a június 2-i voksoláson, Szabadkán ezúttal is a védett városmag megőrzése, Palics fejlesztése, valamint a bel- és külvárosi, valamint falusi helyi közösségek egyenletes növekedése a cél – vette észre nagyon helyesen a Balk Magazin.
Visszaszerezheti-e Szabadkát valaha is még a vajdasági magyarság egyetlen komolyan vehető pártja, a Vajdasági Magyar Szövetség? Van-e remény arra, hogy a meglévő három „magyarnak mondható” településen – Magyarkanizsán, Topolyán és Zentán – kívül is pozícióba kerülhet a VMSZ? – teszi fel a kérdést a portál.
Az persze aligha vitatható, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség mindent megtesz, sőt még annál is többet, hogy a júniusi helyhatósági választásokon minél inkább mozgósítsa a szavazóit, ez a győzelemhez azonban Szabadkán biztosan nem lesz elegendő.
Ez három községet jelent: Magyarkanizsát, Topolyát és Zentát. Ebből kettő a Tisza-mentén van, ahol a Vajdasági Magyar Szövetség többségben tudott maradni a Szerb Haladó Párttal szemben. Legalábbis eddig. Ha bevalljuk, ha nem, ezekben a községekben él a tömbmagyarság.
A legerősebb község Magyarkanizsa, ahol valószínűleg idén sem lesz kérdés, hogy a VMSZ kapja majd a legtöbb szavazatot, és ezzel meg is szerzi a polgármesteri széket. Zentán is általában jól szerepel a Vajdasági Magyar Szövetség, annak ellenére, hogy a jelenlegi magyar vezetéssel az ott lakók többsége elégedetlen.
Az elmúlt bő tíz évben érdekesen alakult Szabadkán a helyi önkormányzat összetétele. A VMSZ mindig ott volt, de miután egyszer kiengedte a kezéből a polgármesteri posztot – még a Demokrata Párt idején – aztán már csak egyetlen egyszer szerezte vissza: Maglai Jenő ült akkor rövid ideig a városvezetői székben – de miután a VMSZ-ben bekövetkezett a szakadás, és megalakult az azóta már köddé vált Magyar Mozgalom, Maglainak is mennie kellett.
Ezt követően a Szerb Haladó Párt adta Szabadka polgármesterét, és csodával határos lenne, ha valaha sikerülne visszaszerezni tőlük ezt a posztot, bármennyire is álmodoznak, vagy éppen nem álmodoznak erről a VMSZ vezetői.
Miközben a haladók tulajdonképpen kirántották a polgármesteri széket a csaknem két évtizedig hatalmi pozícióban lévő VMSZ alól, az a helyzet alakult ki, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség megduplázta a képviselői számát a helyi parlamentben.
A Szerb Haladó Párt 2020-ban 31 mandátumot szerzett, a Vajdasági Magyar Szövetség 22 helyet, miközben négy évvel korábban, vagyis 2016-ban csak 11 képviselőjük volt a Városháza nagytermében.
Hiába azonban a több képviselői hely, Pásztor Bálint, aki ma már a VMSZ vezetője, és a szabadkai képviselő-testület elnöke, maga sem tagadja, hogy helyi szinten nem mindig kiváló az együttműködés a haladókkal.
Nos, egyebek között, ezért kellene kivonulnia a Pásztor családnak a politikai élet minden formájából…
