Semmi sem tartja vissza Észak-Koreát, a fegyverexport embargóját is megsértették
A gyanú után végképp bebizonyosodott, hogy Észak-Korea megsértette a fegyverexport embargóját. A Harkivot az év elején ért támadás rakétamaradványaiból kiderült, hogy a ballisztikus lövedékeket a phenjani rezsim gyártotta, majd adta el Oroszországnak, az oroszok pedig Ukrajnában vetette be a gyilkos fegyvereket.
Rakétazápor zúdult Kijevre és Harkivra az év második napján. Szinte egész Ukrajnában légiriadót rendeltek el január 2-án, és ez valószínűleg emberéleteket mentett meg, mert a szirénák hangjára sokan menekültek óvóhelyekre.
A rakéták az ukrán főváros különböző kerületeiben lakónegyedekbe is becsapódtak. Az első pillanatokban halottakról és sérültekről érkeztek jelentések, később pedig rakétatámadásról számolt be Harkivban Oleh Szinegubov regionális kormányzó.
Az orosz erők 2023. december 30-án egy Phenjan által szállított rakétát lőttek ki, amely a dél-ukrajnai Zaporizzsja körzetében, egy mezőn csapódott be, több másik pedig a hat halálos áldozatot követelő január 2-i tömeges rakétatámadás idején
– ezt állította John Kirby, az amerikai nemzetbiztonsági tanács szóvivője két nappal később, miután feloldották a titkosítás alól a hírszerzési értesüléseket.
A Harkivban talált rakéták maradványaiból bebizonyosodott, hogy Észak-Koreában készültek – ezt állapították meg minden kétséget kizáróan az ENSZ ellenőrei. A Biztonsági Tanácsnak benyújtott jelentésük szerint Harkivot Oroszország észak-koreai gyártmányú, Huaszong–11 típusú ballisztikus rakétákkal lőtte.
Észak-Korea ezzel megsértette a fegyverkiviteli embargót – emlékeztetett a The Guardian a BT-nek benyújtott 32 oldalas jelentés alapján. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaságot, a KNDK-t, közismert nevén Észak-Koreát – ballisztikus rakéta- és nukleáris programja miatt – 2006 óta szankciókkal sújtják, a büntetőintézkedéseket pedig azóta rendre meghosszabbítják.
(Forrás: Index és külföldi média)
