Jeszenszky szerint 1999-ben senki nem akart szárazföldi csapatokat bevetni Szerbia ellen
Odáig nem jutott el a NATO Milošević elleni háborúja, hogy szárazföldi csapatokat vessenek be, bár érthető módon, a szakemberek mérlegelték a lehetőséget, de nem volt rá végül szükség – idézte fel az 1999-es eseményeket Jeszenszky Géza a KlikkTV-nek adott interjújában.
A történész-diplomata Orbán Viktor kijelentésére reagált, a magyar kormányfő – ahogy azt a Délhír is megírta- kijelentette, neki magának sikerült Magyarországot kívül tartania azon a háborún. Az abban az időszakban washingtoni nagykövetként szolgáló diplomata ugyanakkor kiemelte, hogy Magyarország maximálisan támogatta a NATO akcióját.
„Ott és akkor nem egy szerb-magyar háborúról lehetett volna szó, egy NATO-háború volt Milošević szerb diktátor ellen, annak a koszovói albán lakosságnak a védelmében, amelyet Miloševićék ki akartak szorítani Koszovóból” – tette helyre a délszláv háborúra és helyzetre vonatkozó orbáni állításokat Jeszenszky Géza. Magyarország – akkor már, mint NATO-tag – elsősorban légi akciók támogatásával maga is részt vett ebben a háborúban, ami azonban „csak” egy légiháború volt. Miután azonban ez nem törte meg Miloševićet, valóban felmerült – elsősorban a katonai szövetség amerikai vezetése részéről –, hogy szárazföldi akcióval kellene elintézni a szerb diktátort, amire három irányból kínálkozott lehetőség – magyarázta. Lehetett volna a legközelebb fekvő Albánia irányából, ám azt elvetették a nehéz terep és a megfelelő útinfrastruktúra hiánya miatt. Horvátország persze nagy készséggel járult volna hozzá, hogy rajta keresztül támadják meg Szerbiát, ez lehetett volna a második opció. S végül harmadik lehetőségként merült fel az Alföld déli részéről, a Vajdaságon keresztül indított katonai akció. Erről, mint elvi lehetőségről cikkezett a korabeli sajtó, s ezután Milošević – váratlan lépésként – bedobta a törülközőt. Vélhetően azért tette ezt, mert felmérte, egy szárazföldi akció esetén ő rövid időn belül veszít, és akkor el kell tűnnie. Ezért inkább feladta Koszovót, hogy (akkor) meggátolja a vereséget”
– vázolta a történteket a történész-diplomata.
