Bankrablók, egy háborús bűnös és Beckham BMW-je: így vette át a szerb maffia az európai drogpiacot
Bankrablások Svédországban, háborús bűnök a balkáni háborúban, drogügyek Dél-Amerikában: ez volt az útja annak, ahogy megalapozta az európai drogpiac megszerzését a balkáni maffia. A kulcsszereplők: a szerb háborús bűnös Arkan kapitány, egy olasz álügyvéd és egy szerb-macedón bűnöző.
A három férfi közül kettő lépett be a bankfiókba, a harmadik a bejáratnál maradt, és az utcát fürkészte. Arcukat eltakarták, és fegyver volt a kezükben, ami arra utalt, hogy szándékaik nem teljesen tisztességesek.
Egy stockholmi és egy göteborgi bankot raboltak ki 1979 őszén, egy harmadikat pedig Hollandiában. Az egyik svéd rablásról a biztonsági kamera örökített meg néhány képkockát, amelyek négy évtizeddel később szivárogtak ki a rendőrség archívumából.
A három bankrablót gyorsan azonosították, hisz gyakorlatilag csak országot váltottak, szakmát nem. A főkolompost, Željko Ražnatovićot korábban Belgiumban tíz évre ítélték szintén bankrablásért, 1979 nyarán azonban könnyedén lelécelt a verviers-i börtönből. Ezek után tette át székhelyét Svédországba, majd Hollandiába, ahol két társával folytatta a pénzintézetek kifosztását. Elkapták, az amsteli börtönbe került, de bűntársai hollywoodi filmekbe illő módszerrel szabadították ki 1981 májusában: a börtön kerítésén át egy pisztolyt dobtak át, amivel a bűnöző megfenyegette a fegyőröket, majd egy előre bekészített hágcsó segítségével átmászott a négyméteres, szögesdróttal védett falon.
A két cinkos – és a rablások társtettese – Carlo Fabiani és Slobodan Kostovski volt.
Érdemes a neveknél kissé elidőzni.
Željko Ražnatović Arkan néven futott be dicstelen karriert, a balkáni háborúk idején Tigris névre keresztelt szabadcsapatával horvát és bosnyák civileket mészárolt le. Ezzel egyidejűleg – érdemeire való tekintettel – parlamenti képviselő volt, de bűnözői karrierjét sem adta fel, ami nem volt egy rivális banda ínyére. A megbízásukból Arkant egy fiatal, szabadnapos rendőr végezte ki az újbelgrádi Intercontinental szálló zsúfolt előcsarnokában: mögé osont, és miközben Arkan egy sportfogadási szelvényt töltött ki, ki, a hátulról a tarkójába eresztett golyók sorozatával megölte a rettegett bűnözőt.
Csak halála után tette közzé a hágai törvényszék, hogy Arkant háborús bűnökkel vádolták.
Carlo Fabianiról csak az a biztos, hogy olasz. Egyesek szerint az igazi neve Giovanni Di Stefano. Vagy fordítva. Di Stefano később kétes hírű ügyvédként – igaz, ehhez hiányzott a jogi végzettsége – a háborús bűnökkel vádolt Slobodan Miloševićet, Szaddám Husszeint és helyettesét, Tarik Azizt képviselte, Belgrádban üzletelt, ahol változatlanul szoros barátság fűzte Arkanhoz. Egyesek egyszerűen csalónak nevezik.
Történetünk szempontjából azonban a legérdekesebb a harmadik figura, Slobodan Kostovski. Kole – így becézik.
Őt tartják az európai drogpiac vezéralakjának.
A belügyminiszter terepjárója
Tavaly nyáron tartóztatták le a szerb fővárosban. Szemei két okból nem látszanak: egyrészt arccal lefelé parancsolták a földre, másrészt a képen kitakarták.
A macedón vezetéknevű bűnöző 1953-ban született a dél-szerbiai Szandzsák térségében, Novi Pazarban. A szerb és a macedón maffiához egyaránt köthető.
Az utóbbi is szerteágazó tevékenységet folytatott – a többi között az embercsempészetből származó, a más bűncselekményekről eltérően szerény hasznot hajtó embercsempészetet sem vetette meg.
Az albán határon a macedón rendőrség 2006-ban öt, erre a célra rendszeresített autót foglalt le, köztük egy méretes, eredetileg 70 ezer fontba kerülő BMW terepjárót, amelyről azt feltételezték, hogy a Realban játszó David Beckhamtől lopták el Madridban. A nyomozás szerint legkevesebb húsz tulajdonost váltott, mire az embercsempészeknél kötött ki, lefoglalása után pedig az akkori macedón belügyminiszter asszony használta szolgálati kocsiként.
Gordana Jankulovszka azt mondta: azután ült be a terepjáróba, hogy senki sem jelentkezett érte, de ha „Beckham visszakéri az autót, személyesen fogom neki átadni a kulcsait”.
Kostovski szerepe nem teljesen tisztázott az ügyben, de nagy valószínűséggel legalább beavatott lehetett, a macedóniai drogcsempészetnek pedig aktív szervezője.
A macedón máktermesztés már a 19. század végén nemzetközi hírnévre tett szert, az abból előállított ópium pedig a két világháború között a globális igények 43 százalékát elégítette ki.
A drogcsempészetnek errefelé évszázados hagyománya van.
A balkáni kartell
Slobodan Kostovski ebben a térségben csiszolta bankrablással ötvözött, drogcsempészethez kötődő tudását, majd miután forró lett a lába alatt a talaj, átköltözött Dél-Amerikába, egészen pontosan Brazíliába, ahol gyorsan kivívta a helyi rendőrség elismerését.
„Az Európába irányuló drogszállítmányok egyeduralkodója a balkáni csoport” – idézte oknyomozó cikkében a Reuters Ivo Silvát, a brazil szövetségi rendőrség nyomozóját, aki a kiterjedt kokaincsempészet feltárását célzó Niva-műveletben kutatta Kostovski szerepét.
A Kolénak becézett szerb férfi évekig élt Brazíliában, ahol hihetetlenül gyorsan építette ki kapcsolati rendszerét a kolumbiai, bolíviai és perui kokainfinomítókkal. A termék szállításának megszervezését az óceán túlpartjára maga vette a kezébe. A hatóságok ugyan felfigyeltek rá, követését azonban megnehezítette, hogy ördögi gyorsasággal váltotta identitását és hamis útleveleit.
Az Atlanti-óceán mindkét partján megkereste a balkáni „földiket”, akik semmilyen feladatot nem utasítottak el, ha busás mellékjövedelemre tehettek szert.
A balkáni kartell szervezeti felépítése merőben eltért a mexikói és kolumbiai bandák hierarchikus működésétől. Kis, rendkívül mobil, titkos sejtekben ügyködtek, mégis elképesztő mennyiségű kokain szállítását intézték. A hálózatba nehéz volt betörni, és még nehezebb felszámolni.
A balkáni kokaincsempészek – köztük Aleksandar Nešić – a kisméretű, nem feltűnő hajókat részesítették előnyben. Ennek ellenére tavaly rekordmennyiségű, 9,11 tonna, Európába irányuló, hozzájuk köthető kokaint foglaltak le a tengeren, ami háromszoros növekedés 2015-höz képest. És ez csak a jéghegy csúcsa – az a mennyiség, amit megtaláltak és elkoboztak.
A párhuzam
A balkáni bűnözők „szívesen együttműködnek az izraeliekkel, hollandokkal, svédekkel, dominikaiakkal, sőt a kínai triáddal” – mondta a DEA, az amerikai drogellenes hatóság volt tisztviselője, de hozzátette: két okból is nagy ívben elkerülik az Egyesült Államokat – egyfelől a mexikói kartellek dominanciája, másrészt az amerikai szervek szigora miatt.
Ez nem bizonyult rossz üzletnek: 2021-ben például Európában 20 százalékkal több kokaint foglaltak le, mint az USA-ban. Ezzel párhuzamosan növekedett a droghoz köthető bűncselekmények száma.
„Ugyanannyira veszélyes, mint a terrorizmus” – jelentette ki tavaly Ylva Johansson, az EU belügyi biztosa.
Ulf Kristersson svéd miniszterelnök tavaly attól sem riadt vissza, hogy a hadsereg bevetésével fojtsa el az elharapózott, a kábítószerhez köthető erőszakot, amely bombatámadásokkal, sőt gyermekgyilkosságokkal párosult. A görög hatóságok márciusban számoltak fel egy balkáni bandát, amely a feltételezések szerint több mint hatvan gyilkosságot követett el Európa-szerte. Ugyanakkor Brüsszelt fegyveres, utcai összecsapások sokkolták – az albán maffia aktív részvételével.
A svájci hajótársaság
Latin-Amerikában a balkáni jelenlét most kifejezettebb, mint bármikor korábban – állítja az Europol balkáni munkacsoportjának nyomozója, aki több mint ötvenre becsüli a csempészsejtek, több százra pedig a gengszterek számát. A brazil szövetségi rendőrség nyomozóját, aki tavaly nagyszabású hadjáratot vezetett a balkáni csempészek ellen, egyenesen „lenyűgözte” dominanciájuk.
„Jelenleg Latin-Amerikában ők uralják a tengeri kokaincsempészetet” – mondta Alexandre Custodio.
Szinte unalmukban, új „lehetőségek” után kutatva telepedtek át az óceán túlpartjára azok után, hogy a hosszú és kíméletlen háborúk után, a kétezres évek elején béke telepedett a Balkánra. A csempészútvonalak kialakítását segítette az évszázados múltra visszatekintő, adriai tengerészet során szerzett know-how alkalmazása.
Slobodan Kostovski az elsők között érkezett 2006-ban Brazíliába, ahol pályafutását cigarettacsempészettel kezdte Paraguayból, majd fokozatosan kiterjesztette tevékenységét a kábítószerre, fegyverkereskedelemre és a pénzmosásra. Vila Velhában élt, Vitória kikötője mellett brazil feleségével, Sandrával, és közös fiukkal.
Miután az amerikai hatóságok 2019-ben csaknem 1,6 tonna, egymilliárd dollár értékű kokaint foglaltak le az MSC Gayané teherhajón – amely Latin-Amerikából indult Rotterdamba, de vesztére kikötött Philadelphiában – kiderült, mennyire mélyen ágyazódott be a balkáni kartell a genfi székhelyű Mediterranean Shipping Companybe, a világ legnagyobb tengeri szállítmányozási vállalatába, amely a balkáni tengerészek fontos munkáltatója.
A legénység tagjai – öt montenegrói és egy szerb – drogcsempészetért kerültek hosszú évekre a rács mögé.
Az MSC szerint a kokaincsempészet „iparági probléma, amely iparági szintű választ igényel”. A vállalat közölte, hogy a 2019-es incidens után megerősítette a biztonsági intézkedéseket, és minden alkalmazottját alaposan átvilágítja.
Ezek után derült csak ki, hogy a balkáni gengszterek – Kostovskival az élen – már több mint egy évtizede az MSC hajóit használták a kokain fuvarozására. Espirito Santo – az a brazil tagállam, ahol Kostovski is letelepedett – a márványáról és gránitjáról híres. A bandavezér jobbkeze, egy Branislav Panevszki nevű macedón ilyen, kelet-európai exportra szánt, az MSC hajójával szállítandó követ vésett ki, és abba rejtett 159 kiló kokaint.
A brazil rendőrség azonban ekkor már lehallgatta a bandát, tudott a tervről, így letartóztatta Kostovskit és Panevszkit. Húsz-húsz évet kaptak, tizennégyet pedig Sandra, Kostovski felesége, aki Európából csempészte Brazíliába a kábítószer értékesítéséből származó bevételt újabb beszerzések finanszírozására.
A nő letöltötte büntetését, a két férfi azonban természetesen megszökött. Panevszkit Bolíviában csípték el, és visszaszállították a brazil börtönbe, Kostovskinak azonban bottal üthették a nyomát, miután 2018-ban egy hivatalos eltávról sosem tért vissza. Ehelyett hamis útlevéllel hazautazott Szerbiába.
A tábornok
Az Egyesült Államokban a bűnözők ügyvédei megtámadták azokat a vádakat, amelyek titkos lehallgatásokon alapultak, az Europolnak azonban nincsenek ezzel kapcsolatos fenntartásai. Az európai rendőri szervezet azzal érvelt: így tárták fel a „balkáni régióból származó bűnözői hálózatok fontos szerepét a globális kokainkereskedelemben”. Az eltelt négy évben, 2020 óta 6500 bűnöző került horogra.
Miután a belgrádi rendőrség is hozzáfért a bűnözők kommunikációjához, rájöttek, hogy Kostovski folytatta üzelmeit – „titkosított platformokon koordinálta a kokaincsempészetet”. Több mint egy éven át megfigyelték, majd 2023 derekán azonosították a brazíliai Salvadorból kihajózó, 22 méteres Oceania Dos vitorlást, amely kokaint szállított Európába.
Útját végig nyomon követték, majd a Kanári-szigetek közelében rohamozták meg a hajót, amelyen a spanyol és a szerb rendőrök 2,7 tonna „fehér port” találtak.
„A balkáni kartell elsüllyedt” – jelentette az Europol a 2023. augusztus 24-i akció és Slobodan Kostovski belgrádi letartóztatása után.
Az összehangolt szerb razziák során 550 ezer eurót foglaltak le készpénzben, és más drogcsempészeket is őrizetbe vettek.
A „tábornok” – így szólították alattvalói tiszteletteljesen Kostovskit – hosszú időn át „nagy mennyiségű” kokaint szállított Európába. A 2022-es szerb titkosszolgálati jelentés megbecsülni sem tudta a szállítmányok volumenét.
Kostovski ugyan megpróbált ellenállni letartóztatásakor, de teljesen tehetetlen volt a terrorelhárítás túlerejével szemben. Egy belgrádi börtönben várja tárgyalása kezdetét.
Utólag kiderült: brazíliai szökése óta mindvégig egy lakásban bujkált a szerb fővárosban – írták a belgrádi lapok.
Sovány vigasz, hogy nem tudta élvezni a drogcsempészetből szerzett vagyonát.
Minden jel szerint nem biztos, hogy valóban sikerült „elsüllyeszteni” a balkáni kartellt.
A minap ugyanis egy másik – a szerb, az osztrák és a cseh rendőrök – összehangolt akciójában, a Belvedere-műveletben 150 kiló kábítószert, jobbára amfetamint és némi füvet foglaltak le. A banda kilenc tagját, szintén a terrorelhárítás bevetésével Szerbiában, a tizediket Prágában fogták el – jelentette a Novosti.
A becslések szerint az Európai Unióban 2021-ben legkevesebb 6166 halálesetet okozott a tiltott kábítószerrel összefüggő túladagolás. Az uniós droghatóság tavaly közzétett jelentése szerint a szám „alábecsült”.
