KÉPEK: Úrnapi körmenetek a délvidéki plébániákon
Úrnap az Úr szent teste és vére ünnepének is nevezett szertartás.
Sok helyen, sokáig az volt a hagyomány, hogy nem a templom körül létrehozott oltárokat járták végig, hanem az ünnep a teljes településre kiterjedt. Családok a saját házuknál vállalták az ünnepi sátrak felállítását. A szent térbe ezzel bevonták a lakóhelyet, a települést és ez azt szimbolizálta, hogy az áldás az otthonokra is kiterjedt. A sátrak elhelyezését régen a négy égtájhoz igazították.
A stációknál ma is evangéliumot olvasnak, és a pap áldást oszt az égtájak felé.
Még napjainkban is általános szokás a körmenet és a sok virágdísz. Úrnapja idejére már teljes virágdíszbe öltözteti a tavaszt vagy a kora nyarat a természet. Az úrnapi körmenettel városokon és falvakon is összeforrt a virágszőnyegek, virágsátrak, a virágokkal díszített négy sátorban felállított oltárok képe, ezek előtt mutatja fel a pap a négy égtáj felé az Oltáriszentséget ima és ének kíséretében. Az utolsó sátor után a templomba érkezik a résztvevők tömege, és Tedeummal, hálaadó énekkel fejezik be a gyönyörű szertartást.
Gombos
Doroszló
Temerin
Doroszló
Királyhalom
Oromhegyes
Ada
Bezdán
Királyhalom
Topolya
Bácsföldvár
Zenta
Orom
Topolya
Monostorszeg
Szenttamás
Vajszka
Óbecse
Szenttamás
Óbecse
Tornyos
Szenttamás
Tavankút
Vajszka
Szilágyi
Bácsgyulafalva
Forrás: Subotička Biskupija – Szabadkai Egyházmegye
