Fordulóponton Szerbia: EU vagy BRICS?
Miroslav Lajčák, az Európai Unió Belgrád és Pristina közötti párbeszédért és más, a Nyugat-Balkán régióját érintő kérdésekért felelős különleges képviselője június 18–19-én tett koszovói és szerbiai látogatása során megbeszélést folytatott Besnik Bislimi koszovói miniszterelnök-helyettessel, valamint Aleksandar Vučić szerb rezsimfővel. A megbeszélés tárgya a Belgrád–Pristina párbeszéd folytatása, a két fél közötti kapcsolat normalizációja, az ohridi megállapodásba foglaltak végrehajtása volt.
Lajčák arra is felhívta mindkét fél figyelmét: az Európai Unió Tanácsa által elfogadott Nyugat-balkáni Reform- és Növekedéstámogató Eszköz nyújtotta támogatáshoz való hozzáférés feltétele, hogy a párbeszéd javítása érdekében Belgrád és Pristina is megtegye a megfelelő lépéseket.
Az eszköz a Nyugat-Balkánra vonatkozó növekedési terv pénzügyi pillére. A program keretében a 2024–2027-es időszakra 6 milliárd euró támogatást irányoztak elő. Ebből 2 milliárd eurót vissza nem térítendő támogatás és további 4 milliárdot kölcsön formájában. Az Európai Bizottság célul tűzte ki, hogy az első folyósítások 2024 második negyedévének végéig történjenek meg.
Az uniós támogatás előfeltételei között szerepel a jogállamiság, az emberi jogok és az alapvető demokratikus értékek tiszteletben tartása, az EU kül- és biztonságpolitikájához való igazodás, beleértve az Oroszország elleni szankciók bevezetését, továbbá az Unió harmadik országokkal szembeni vízumkötelezettségeinek implementálása az alapfeltétele annak, hogy a térség országai pénzügyi forrásokat kapjanak. Ezen feltételek teljesítése elsősorban Szerbia esetében okozhatnak nehézséget. A nyugat-balkáni térségben ez az egyetlen ország, amely nem támogatta az Oroszország elleni szankciók bevezetését.
A fent említett alapfeltételek mellett Szerbiával és Koszovóval szemben további elvárásokat fogalmaztak meg. Esetükben teljesítendő kritériumként szerepel még: a kapcsolatuk normalizálásának igénye, a konstruktív párbeszéd folytatása és az eddigi megállapodásokba foglaltak maradéktalan végrehajtása. Továbbá meghatározták, hogy az Európai Bizottság szolgálatai az eszköz végrehajtása keretében együtt fognak működni az Európai Külügyi Szolgálattal (EKSZ) annak érdekében, hogy biztosítsák az unió külső tevékenységének következetességét. Szerbiával és Koszovóval kapcsolatban az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, a Szerbia és Koszovó közötti kapcsolatok normalizálásáról szóló párbeszéd elősegítőjeként értékelést készít. Mivel a két fél közötti kapcsolat feszültségekkel terhelt, az előírt kötelezettségeket nem teljesítették, így kérdésessé válik az eszköz kifizetése.
Szerb oldalról nézve a BRICS előnye az EU-val szemben, hogy a csoport országai egymástól eltérő és független külpolitikát folytathatnak. Fontos megjegyezni, hogy az EU is szorosan együttműködik néhány BRICS-taggal. Stratégiai partnerségei vannak például Brazíliával, Indiával és a Dél-afrikai Köztársasággal, és szabadkereskedelmi megállapodásról tárgyal Indiával. Még az Európai Parlament is hangsúlyozta a BRICS-tagokkal folytatott politikai párbeszéd erősítését. Viszont azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az EU és a BRICS ellentétes oldalról közelíti meg az orosz–ukrán háború és a közel-keleti fegyveres konfliktus problematikáját.
Vučić játszmája komoly dilemma elé állíthatja az EU döntéshozóit, ugyanis az a kérdés merül fel, hogy Szerbia hosszú távon az EU vagy a BRICS érdekszférájához fog-e tartozni?
(Fotó: thenews.com)
