Víz alá kerülő városok?

A Jurassic Park második részében hangzik el az az érdekes felvetés, miszerint egy békát, ha bedobunk a forró vízbe, akkor kiugrik, viszont ha hideg vízben lassan odatesszük a tűzre, akkor észre sem veszi, hogy megfő.

Bár a példa nem a klímaváltozással kapcsolatban hangzott el, de arra is remekül alkalmazható, hiszen az emberiség nagy része nem hajlandó még most sem érdemben tenni a melegedést kiváltó tényezők csökkentéséért. Pedig a cégek számára az energiahatékonyság akár még profittá is alakítható, hiszen az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszeren belül a Hitelesített Energia Megtakarítások vagyoni értékű jogként értékesíthetőek, ahogy arról az EnergyHub cégcsoport honlapján is olvashatunk.

A klímaváltozás ma már látható

Történelmünk legutóbbi időszakában sajnos túlzottan elbíztuk magunkat, nem számoltunk a tetteink következményeivel. Pedig a klímaváltozás ma már szinte az élet minden területén érezteti a hatását, folyamatosan dőlnek meg a melegrekordok, és ennek okai is ismertek: ipari szennyezés, erdőirtás, külterjes állattenyésztés.

Valószínűleg a televízióban mindenki látott már olvadó jégtáblán tanácstalanul álldogáló jegesmedvét, de mostanra megérthettük, nem csak a kecses fehér mackók vannak veszélyben, hiszen a sarki jég nem nyom nélkül tűnik el, hanem a tenger szintjét növeli, a part menti települések létét veszélyeztetve.

Eltűnő városok?

A történelemkönyvekben mindenki olvasott már településekről, melyek ma már a tenger mélyén nyugszanak, ezek létezését régészeti bizonyítékok is alátámasztják, nem vesznek a legendák ködébe, mint Atlantisz.

Velence lakói már 2019-ben megtapasztalhatták, hogy milyen veszélyt jelent az emelkedő víz, hiszen a novemberi viharos esők miatt annyira magasan állt a tenger, hogy csak pallókon, gumicsizmában lehetett közlekedni a város utcáin. Megállt az élet, iskolák, bankok mind kénytelenek voltak zárva tartani, és az élelmiszer-ellátással is akadtak nehézségek. Még a Szent Márk székesegyház is szenvedett károkat a sós víz miatt, az 1,87 méteres vízállás összességében majd 1 milliárd eurós számlát hagyott maga után.

Bizonyára több olvasónk is azon gondolkodik, mit hozhat a jövő, amiben egyre több, az előbb leírt velencei vészhelyzethez hasonló esetre lehet számítani. Mit várhatunk, ha több partmenti területet és mélyföldet fog egyre súlyosabban veszélyeztetni a mindent elöntő víz?

Az elég erősen valószínűsíthető, hogy amit ma a migrációs hullámokról tudunk, az csak szerény előfutára a várható eseményeknek. Könnyedén megtörténhet, hogy bizonyos bevándorlási célterületek annyira túlnépesednek, hogy már nem lesznek alkalmasak több ember ellátására.

Egy biztató kísérlet

Vannak olyan bátor álmodozók, mint például az Ocean Spiral japán vállalat munkatársai, akik azt gondolják, nem kell elfutni az emelkedő tengerszint elől, a technológiai újításoknak köszönhetően az emberiség élhet majd víz alatti ökovárosokban is.

A projekt egyelőre nem működőképes, viszont a cég tervei szerint 15 éven belül vízre bocsátják az első prototípust.