Ma Szent Anna van – Kishegyesen, Kupuszinán és Ürményházán búcsú
A 2. századig visszamenő hagyomány nevezi meg a Boldogságos Szűz Mária szüleit: Annát és Joakimot. Ez az úgy nevezett Jakab-ősevangélium elbeszéli, hogy mivel nem volt gyermeke, egy férfi megakadályozta Anna férjét, Joakimot az áldozat bemutatásában. A szégyentől Joakim visszavonult. Imával, jótékonykodással, böjttel kérték Istent a gyalázatuk elvételére.
Sok könny, keserűség és várakozás után született meg gyermekük, Mária. A várva várt gyermeket hároméves korában a templom szolgálatára ajánlották fel. Szent Joakim tekintélyes idős korban hunyt el, Szent Anna és Boldogságos Szűz Mária karjaiban. Anna a hagyomány szerint ismét férjhez ment és további gyermekei is születtek.
Szent Annát keleten már a 4. századtól tisztelték, nyugaton pedig a 10. században kezdett kialakulni kultusza. 500-ban Konstantinápolyban ugyanis templomot épített tiszteletére Jusztinian császár, de XIII. Gergely pápa tette általánossá 1584-ben az ünnepet. A Boldogságos Szűz Mária édesanyjának tiszteletére a Szabadkai Egyházmegyében a kishegyesi, a bácskertesi (kupuszinai) és bácsújlaki templomokat szentelték, a Nagybecskereki Egyházmegyében a fehértemplomi, a pancsovai, az ürményházai és a galgonyási templomokat, illetve a Szerémségi Egyházmegyében a maradékit.
Szent Anna a bányászok, hajósok, anyák, szülő anyák védőszentje. Szent Anna Szent Joakimmal együtt a házastársak védőszentje és segítője.
