Augusztus 15-e Nagyboldogasszony ünnepe (+ videó)
Nagyboldogasszony magyar neve a Mária menybevételének (latinul Assumptio B. M. V.). Mária mennybevételének ünnepén az Egyház azt a hitigazságot ünnepli, hogy az Isten nem engedte az enyészetnek azt a testet, amelyben a második isteni személy megtestesült, hanem dicsőségesen feltámasztotta és a mennybe felvette. E napon ajánlotta fel Szent István Magyarországot Szűz Máriának.
A Mária mennybevételének hitét fellelhetjük már a legrégibb időkben, ameddig csak elvezetnek a nyomok. Dogmaként 1950-ben XII. Pius pápa mondta ki Szűz Mária testi mennybevételének állandóan hitt tanát.
Maga az ünnep keleten keletkezett, mint Kisboldogasszony és Gyümölcsoltó Boldogasszony napja. Elfogadhatónak látszik a bizánci történetírók azon állítása, hogy Mauricius császár (588-602) rendelte el „Κοίμησις” ( = Dormitio, vagyis elalvás, halál) címén birodalmában az ünnepet. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy előbb nem volt meg, csak hiányzott az állami elismerés. A római rítus a fentemlített két ünneppel együtt a hetedik században fogadta el az ünnepet.
Szent István király ezen a napon, 1038. augusztus 15-én ajánlotta fel Magyarországot a Boldogságos Szűzanyának és ő maga is azon a napon adta vissza lelkét Teremtőjének. Egyes feltételezések szerint apostoli királyunkat 1000. augusztus 15-én koronázták meg.
Sok helyen az Egyház e napon mezei virágot, füveket és gabonát szentel. Ezeket a házakban szentelményekként őrzik.
Nagyboldogasszony tiszteletére a Szabadkai Egyházmegyében az óbecsei, a bajsai, a békovai, a titeli és az apatini templomokat, a Nagybecskereki Egyházmegyében pedig a töröktopolyai, torontálvásárhelyi, illetve a módosi templomokat szentelték.
