Vukovár 33 évvel ezelőtti elestére emlékeznek

Több tízezren emlékeznek a horvátországi Vukováron arra a napra, amikor 1991-ben a település három hónapos ostrom után megadta magát a jugoszláv hadseregnek. A menet több kilométer hosszú.

Az évek során Vukovár a horvát függetlenség, valamint a nagyszerb agresszió pusztításainak szimbólumává vált. 30 évvel ezelőtt a települést elfoglaló szerb csapatok számos horvát és magyar civilt megöltek, holttesteiket pedig tömegsírokba temették.

A szerb ostrom 1991. augusztus 25-én kezdődött. A város körül szeptemberben bezárult az ostromgyűrű, miután Vukovár alá ért a Belgrádból elindult, több mint száz harckocsiból álló menetoszlop, az ostromlók pedig a nehéztüzérséget éppúgy bevetették, mint a légierőt.

A szerbek napi 8–10 ezer tüzérségi lövedéket zúdítottak Vukovárra, és számos önkéntes, részeges, börtönviselt zsoldosból, focihuligánból és alvilági figurából álló szerb alakulat itt kapcsolódott be első ízben a harcokba.

A túlerővel szemben a gyengén felfegyverzett, mintegy 1800 főt számláló helyi erők egyszerűen nem tudtak szembeszállni. Vukovár védői végül november 18-án adták meg magukat. A város ekkor már gyakorlatilag teljesen elpusztult: több mint 1600-an meghaltak és többször ennyien megsebesültek.

A szerb katonák őket sem kímélték: miután bevonultak a városba, benyomultak a romhalmazzá lőtt helyi kórház alatti pincerendszerbe, ahol nemcsak a sebesülteket ápolták, de számos polgári személy is (köztük sok magyar is)  ide menekült a bombázások elől. A szerb erők evakuálás címén a közeli Ovčara faluba szállították a teljes orvosszemélyzetet és a védekezésre képtelen, magatehetetlen embereket, ahol megkínozták és lemészárolták őket.

A Vukováron elkövetett háborús bűntettek miatt később a hírhedt Jugoszláv Néphadsereg több vezetője is bíróság elé került. A légitámadások irányítója, a városban elkövetett háborús bűnök miatt elítélt Veselin Šljivančanin ma a Szerb Haladó Párt főbizottságának a tagja, a párt rendezvényein gyakran tart beszédeket.